Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Budafok megyei város
fagy 1756. május 6-án teljesen tönkretette. Utóda Porfiriusz páter lett, aki 1788-ban vonult vissza kolostorába, miután a kapucinusoktól ez évben a világiak vették itt át a lelkészkedést. 1790-ben Albent herceg alatt építették a mostani templomot, mert a régi ismét kicsivé vált. A régi templomból csupán a szentély maradit meg változatlanul. Ma ez a templom is szűknek bizonyult, s a hegyen új templom építése van tervbe véve. (Budafokon a világi lelkészek közül a következőik plébánoskodtak: Genszky Gerard 1788— 1804-ig; Kovács Pál 1804—4821-ig. Az ő idejében épült a Kálvária 1808-ban; Horva- tovszky Vilmos 1821—1857-ig; Magka János 1857—1859-ig; Haintz Lipót 1859—1879-ig; Gozony Gyula 1879—1888-ig; Heller Iván 1888—1922-ig; Poós Rezső 1922-től máig.) Promontor német eredetű lakossága mindig szemelőtt tartotta gyermekeinek iskoláztatását. A gyermekek tanítását kezdetben a kántor végezte, s ilyenekül Himberger János Simon, majd Shenn Lénárd (1765 táján), Hölzl Mihály (1767—-1773 táján), Hölzl János (1774—1776 táján), Stephan Ádám (1793-ban) van följegyezve. Később a tanítóságot a községi jegyzőséggel egyesítették. Az első ilyen jegyző-tanító Promontoron Ullrich János, aki 1801—1814-ig működött itt. Az első iskolai épület, egyben községháza és jegyzői lak a mai Fehérhegyi-úton volt. Minthogy azonban Promontornak 1802-ben immár 1239 lakosa volt, s a 6—12 éves iskolát igénylő gyermekek száma 180-ra emelkedett, 1803-ban megépítette a község az uradalom segítségével 500 frt-on az ú. n. templomtéri iskolát egy tanteremmel 200 gyermek befogadására. Minthogy a tanulók száma rohamosa nemelkedett, 1813-ban megépítették hozzá a 2. 'tantermet, s egy fő- és egy segédtanító állást szervezitek. Ekkor került Budafokra Heszler János jegyző-tanító, aki kiváló munkásságot fejtett ki' 1840-ig. Utána a tanítóságot a jegyzőségtől elválasztották. Heszler helyére főtanítóinak Beliovi ts József került (1867-ig). 1856-ban szervezték a harmadik tanítói állást, 1868-ban a negyediket. Ez osztályok róm. kaith. jellegűek voltak. Minthogy a község rohamos fejlődése folytán ez iskola a tanulóikat befogadni nem tudta, 1882-ben szervezték az állami iskolát, amikor is a fiúkat a leányoktól elválasztották; a leányok az újonnan szervezett állami elemi iskolába tereltették át, mely a Kossuth Lajos-utcában volt. Fent a hegyen, állami vegyes osztályt nyitottak, melyből aztán a mai Kőbányai áll. el, isik. fejlődött ki, 1902-ben a fiúiskola is államosítitatott. Minthogy Kelenvölgy-telep is igen kifejlődött, 1907-ben itt is megnyílt az iskola, melyet 1909-ben angol minta szerinti ba rak-épületben helyeztek el. Minthogy az iskolák egyikének se volt megfelelő épülete, az állam és község különös gondját képezte az elhelyezés problémájának megoldása. 1912/13-ban megépíttette az állam a kőbányai épületet, 1926-ban a város az Anna-utcai iskolát, 1930-ban a Panno- nia-utcai iskolát állami hozzájárulással. Az elemi iskolákat 1931-ben 2000 tanuló látogatja. A polgári fiú- és leányiskolát a község kérésére az állam 1904 szeptemberében nyitotta meg; a község az épületet 1907 8-ban emelte, mely azonban ma már szintén szűk, mivel e kettős iskolát 700 tanulónál több látogatja. Budafok községi és kulturális fejlődése minden időkben a szőlőkultúrán nyugodott. Ez képezte megélhetésének alapját. Amerre a szem ellátott, mindenütt csak szőlőültetvényeket láttunk. 1854-ben 1473 hold van szőlővel beültetve. A szőlőket — miként említettük már — negyedekben és nyolcadokban mérték, miként Budán. 1854-ben Promontoron 2231 negyed szőlő volt, melyből 1726 negyed promontori lakos kezén volt, a többi 505 negyeden 104 budai, 65 pesti, 33 csepeli, 15 albertfalvai, 37 budaörsi, 2 íétényi, 1 diósdii és 1 'bécsi tulajdonos osztozkodott. Az évi termést Sohams Ferenc 1832-ben 2200 negyeden 50—55.000 akóban, csaknem 31.000 hektoliterben állapítja meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a szorgalmas promontori polgárok máissal is foglalkoztak (kőbányászat, fuvarozás, gyümölcstermelés, állattenyésztés), nem csodálkozhatunk Scham s azon megállapításán, hogy e községben jómód uralkodott s hogy itt nem volt annyi szegény és koldus, mint más községben. Ennek a virágzó szőlőkultúrának s az ezen alapuló jómódnak a filloxera vetett véget. 1889-ben lépett fel s 6 év múltán, 1895-ben a hajdani 1473 hold szőlő terű létből csak 146 hold maradt meg s 1926-ban mindössze 61 holdon találunk még szőlőművelést, csak 146 hold maradt meg s 1926-ban és ma mindössze 61 holdon találunk még szőlő- művelést, ma 50.5 ikholdat tesz ki a szőlő. 7
