Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
146 POMÁZ Nagyközség. — Hozzátartozik: Bükki-p., Kiskovácsi-pX ayy kovácsi- p., Radvánszky-mSzencsó-pOttokár Hadiárvaház (Szociális Missió Társulat tulajdonában), Szent István-telep, Bartkó-villatelep. A Pilisi hegyek aljában, gyönyörű, valóságos természeti látványt képező fekvésű járása székhely. 12/9-ben a nyúlszigeti cipá:ák birtoka és ők bírják 1293-ban is, E helység mellett volt a középkorban Aszófő, az Osli nemzetség birtoka, melyet e nemzetség sarjai István és Dezső, a Németi ágból, 1318-ban Becsei Imrének adtak el. A község a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel és ekkor már népes hely lehetett, mert papja 40 dénárt fizetett pápai adó fejében. Ősi temploma a török világban pusztult el. A templom szentségházának köve a gróf Teleki-féle majorház falába van illesztve és a következő feliratot viseli: „Quí manducat ex hoc pane, vivet in aeternum, 1512.“ Pomáz 1690-ben lakott hely volt, 1695-ben, a portaigazítás alkalmával, háromnegyed portával rótták meg. 1715-ben 46, 1720-ban 79 adóköteles szerb háztartást vettek fel az összeírásba. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Wattay Pál és a Soós család tagjai bírták. Koller Ignác veszprémi püspök a régi templom romjainak felhasználásával, 1770-ben a máig is fennálló, de már szűknek bizonyult templomot építtette. A reformátusok 1783-ban kezdték el istentiszteletüket megtartani, először a Wattay család kastélyának egyik termében, 1814-ben kezdték a templom és torony építését és 14 év alatt fejezték be. Az anyag nagy részét a földesur, míg a munkát nagy önfeláldozással a csekélyszámú hívek végezték, 1926-ban renoválták, a tornyot bádoggal a templomot palával fedték be és 3 uj harangot szereztek. 1928-ban a lelkészi lakot 14.000 P. költséggel újjá alakították. A gör. kel., szerb egyháznak 1886-tól 1925-ig Golub György esperesplébános volt a lelkésze, kinek működéséhez fűződik az iskola építése és a templom renoválása. Segítő társa volt a háborúban szerzett betegség folytán elhalt Sztojics István tanító. 1900-ban a hívők száma 800 volt, mely nagyobbrészt kivándorlás folytán 1930. évig 400-ra csökkent. A környék regényes fekvésű és a fővárosi kirándulóik tömegesen látogatják. A községhez tartozó Klissa-dűlőn templomromok láthatók, E helységhez tartozik Kiskovács és Nagykovácsi puszta. Az utóbbi 1401-ben önálló helységként szerepel; 1457-ben Felső-Kovácsi néven fordul elő. Ez időből való az a kolostor is, melynek romjai napjainkig fennáílanak. A községben van napi 8 vagon termelésű mészkőbánya és kőőrlő malom. A község villannyal világít. A községhez tartozik külön villamos-megállóval Szent István telep, melynek feltűnő rendezettsége és fejlődése Fényes Gyula állami bányafelügyelő és Mcrkl Imre nyug. alezredes nevéhez fűződik. A világháborúban bevonult katonák száma: 622, a hősi halottaké: 140, hadiözvegyeké: 33, hadiárváké: 32. A hősi halottaknak 1923-ban állítottak emléket Jankovics Gyula szobrászművész tervei szerint, A kommün alatt a pomázi direktórium ítélte halálra és végeztette ki dr. Kucsera szentendrei r, kath, káplánt. A földbirtokreform folytán 66 igénylőnek 92 kát, holdat osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 5600 lélek. Magyar: 2900, német: 2000, tót: 300, szerb: 350, egyéb: 50. R. kath.: 4465, ref.: 400, ágii. ev.: 80, unit.: 25, g. kel.: 350, izr.: 280. Házak száma: 1010. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 5437 lélek és 1065 ház van. Területe: 8300 kh., melyből a községé: 34 kh. Szántó: 3128, rét: 289, legelő: 402, erdő: 3710, szőlő: 290, kert: 104, nádas: 1, terméketlen: 309 kh. Talajviszonyok: agyagos, meszes, vulkanikus. Termények: különösebben csak cseresznyét termelnek. Erdőbirtok: dr. Mandics Milán 450 kh. 30 éves, gr. Teleky Tibor 800 kh. 40 éves, Wattay Gusztáv 200 kh. 30 éves, Rudnay Béla 146 kh. 30 éves. Valamennyi tölgy és bükk. Vas. áll.: Pomáz (B. H. É. V.) 1 km. Állomáson rendszeresen vannak autók és bérkocsik. Szállás magánosoknál. Posta, táv., tel., Főszb., .Vál. kér., Cső.: Pomáiz. Törvsz., Pii. ig., Me____-