Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Budafok megyei város
BUDAFOK MEGYEI VÁROS BUDAFOK TÖRTÉNETE Irto: MHullik Sándor Budafok város gazdasági életének a borászat, a borkereskedelem még ma is a a legjellegzetesebb vonása. Alig találunk itt udvarit boroshordók nélkül, alig italálunk házat, mely melléit rendszerint igen tekintélyes borospince nem volna, S ha régi szőlő- kultúrája meg is szűnt, Budafok az országnak ma is legelső borkereskedelmi központja. Ennek okát földrajzi fekvésében és a geológiai településekben kell ikeresnünk. Budafok határa az ú. ,n. Tétényi-plató északkeleti részén terül el. Az átlag 100 m. relatív magasságban fekvő terjedelmes fensik teiknőszerű hullámokkal lejtősödik kelet felé egész a Dunáig, s itt — különösen a mai Tóith József-utca torkolatánál s a Petőfi- soron —- menedék szirtfalbam: fokban végződik. Budafok itelepülési rétegei a harmadkorig vihetők vissza, A felső-oligocén tengere a Pacsirta-dombon, a miocén elsómediterránja a Rózsa-völgy és Péter Pál-utcai völgy között hagyta vissza kavi c sie'rakó dúsait, melyekre később vastag rétegben települt le a lősz. Ez a talaj, különösen a keletre és délre néző lejtőkön, a szőlőkultúra kifejlesztésére kiválóan alkalmas volt. Budafok gazdasági életére legdöntőbb település a miocén végén, a szarmát- emeletben ment végbe, amidőn az aránylag vékony la jt amészköre az ú. n. cerithiummészkő rakódott le helyenkint színi te 10—20 méter vastagságban. Ennék a cerithiumvagy szarmata-mászikőzetnek köszönheti Budafok keletkezését, tipikus borászati gazdasági életét és jellegzetes külső arculatált. Ez a kőzet alkotja a Tétényi-pl a töt. Tinnyénél kezdődik s onnan húzódik délnek Perbál, Jenő, Páity, Torbágy, Bia, Sóskút, Törökbálint, Diósd, Budatétény és Budafok felé, sőt a Duna medre alatt átcsap a Duna baloldalára is és itt a Gubacsi-pusztán, Budapest X, ikerületében: Kőbányán, Rákoson és Csömörön ismét felszínre kerül. A c érit hiúm-mészkő tömör, vájható kőzet. Ebben a ikőzetrétegben Budafökon már a legrégibb időkben éppen olyan élénk kőbányászat indult meg, mint Kőbányán, s a vájás következtében keletkezett nagyszerű pincék voltak okozói annak, hogy Budafokon intenzív bortermelés indult meg, hogy itt később bort feldolgozó gyárak: pezsgő-, konyakgyáraik, sltb, keletkeztek. Ez bírita rá Darányi f öldmí velésügyi minisztert is arra, hogy itt állami minitialborpincészetet és pincemestereket képző iskolát létesítsen. A maii Budafok, mely 1926. július 1-je óta rendezett tanácsú, illetőleg megyei város, csak 217 éves múltra 'tekinthet vissza. Városunk is ama nagyszabású gazdasági és telepítési akciónak köszöni létét, mely a másfélszázados török iga alól való felszabadulás után — vidékünkön Buda várának 1686-ban történt visszavétele után — indult meg. Ez azonlban niem azt jelenti, hogy addig is emberi élet itt nem lett volna. Volt. Napfényre került a Kossuth Lajos-utcában a közalapjainak kiásásakor egy bronzkorú edény, mely arról tesz tanúbizonyságot, hogy abból a hatalmas földvárból, mely Százhalombattán ma is gazdagon ontja a praehistorilkius emlékeket, ide is kirajzottak az őslakók s bizonyára használtba vették a Tóth Józsetf-utca torkolatánál levő „budafoki nagybarlangot“, mely a XIX. század elején a benne épült remeteszerű háziak miatt Pnomontort elsőrangú látványossággá tette, s amely ma omlásaival vonja magára a közfigyelmet. Az első névleg ismert nép, mely emlékeit városunk területén visszahagyta, az eraviszk. Két itt talált sírkövükön, melyek ma a Nemzeti Múzeumban vannak, Verodumna, Veranus és Matomarus nevek olvashatók. Ez a nép utóbb a rómaiságba olvadt. Vissza-
