Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
104 IPARVÁLLALATOK Csillaghegyi Árpádfürdő Rt. Csillaghegyi ásványvíztelepe. Igazgató: Gerő Árpád. Nagybátonyi-TJjlaki Egyesült Iparművek Rt. Pestvidéki Gőztégla és Cserépgvár Rt. Aut: 622—83. Saltzmann-féle magyar textilipar Rt. Tel.: 7. BETÍ SOROS CÍMTÁR Asztalosok: Abendschein Ferenc. 1913-ban Óbudán szabadu.Lt fel, mint segéd Újpesten, Palotauj falun és Óbudán dolgozott. 1926. óta önálló mester. Műhelyét 1927-ben géperőre rendezte be. Háború alatt a 32. gy. ezredben szolgált, 4 hónapig olasz fogságban volt. Utána a Nemzeti Hadseregben is .szolgált. János testvére 1914-ben orosz fronton hősi halált halt. Balázs József. 1908-ban Újpesten szabadult fel, dolgozott Ganz, Lipták, Golberger, Fil.tex gyárakban, Szegeden, felvidéken stb. Jelenleg a Filtex gyárban alkalmazott. Békásmegyeri vegyeskereskedését, amelyet 1930-ban alapított, felesége vezeti. Háború egész ideje alatt a 44. nehéz tüzér üteg kötelékében harcolt a fronton, Kisezüst vit. érem tulajdonosa. Csapó Ferenc. 1906-ban Miskolcon szabadult fel, mint segéd ugyanott, Németországban és Budapesten dolgozott, 1924. óta önálló mester, 1915. elején a 34. gy. ezredhez vonult be, ugyanannak az évnek őszén orosz fogságba esett, ahonnan a forradalomkor tért vissza, Kondász Károly. 1912-ben Budapesten szabadult fel, mint segéd ugyanott dolgozott, Győrben stb, dolgozott. 1926 óta Csillaghegyen géperőre berendezett műhelye van. Ipartestület elöljáró- sági tagja. 1915-ben a 3. vártűzár ezredhez vonult be olasz fronton harcolt, 1918-ban mint tizedes szerelt le, Kitüntetései: bronz vit. érem szóig, vaskereszt. é,s Károly cs. kér, Mertz Ferenc 1908-ban Békásmegyeren szabadult fel, mint. segéd Budapesten i-s dolgozott, 1922 óta önálló mester, és temetkezési vállalkozó Csillaghegyen, 1914-ben az 1. honv, gy. ezredhez vonult be, 6 hónapi harctéri szolgálat alatt kétszer sebesült. Háború végén szerelt le, Millinger János. 1897-ben Óbudán szabadult fel, mint segéd ugyanott és Békásmegyeren dolgozott. 1909. óta önálló mester, 1928. óta köz.s. esküdt. 'Tanoncvizsgázfató bizottságnak, a Kér. Szoc. Társaskörnek stb. tagja. Mozgósításkor az 1. honv. gy, ezredhez vonult be, 1914-ben orosz fogságba esett, s több mint 5 évig Szibériában sínylődött. József és Lőrinc testvérei 1914-ben hősi halált haltak. Müller János. 1912-ben Budapesten szabadult fel, mint segéd ugyanott dolgozott. 1926, óta önálló mester Békásmegyeren. Műhelyét 1929-ben géperőre rendezte be. Pomáz és környéke ipartestületének előljárósági tagja stb. Két testvére végigküzdötte a háborút. Bisitzkievitz Tamás, Csics József, Désy Mihály, Fehér János, Groff János, Kohus Kálmán, Lits Béla, Ötvös Albert, Buff János, Schaffer Lajos, Úhlári Lajos, Vajda József, Varga, Sándor. Autótulajdonosok: Herr Ferenc, Kalmár Ignác, Kurtz Márton, Schiffever Márton. Ácsok: Bringer István, Hárer Ferenc, Károlyi Ferenc, Millinger György, Siksz Márton. Bádogosok: Pálinkás Ignác. 1908-ban Budapestem szabadult fel, mint segéd ugyanott és Németország 's Ausztria nagyobb városaiban dolgozott, 1929. óta önálló mester. Háború alatt a 17. honv. gy. ezr. kötelékében 24 hónapon át tűz vonalba a harcolt, mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései: bronz vit, érem és Károly cs. kér. Kalmár Zoltán. Biztosítási ügynökök: Gasler József, Hajós Mihály. Bognárok: Bachmann Henrik, Pál Lajos, Vince Kádmán. Borbélyok: Borostyán Jenő. Tatatóvároson szabadult fel, mint segéd Budapesten, Wíenben, Sarajevohan, Prágában, stb. dolgozott, majd Tatatóvároson önállósította magát, í919. óta pedig Csillaghegyen van műhelye. Az Iparoskor egyik megalapítója és elnöke, az ipartestület elöljáróságának és a tanoncvizsgáztató bizotságnak stb. tagja. Háború egész ideje alatt a 12. gy. ezredben szolgált, négyszer megsebesült, mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: kisezüst, bronz vit. érem. Károly cs. kér. seb. érem, 1912—13 és az 1908. évi emlékérem. László Béla. 1917-ben Hódmezővásárhelyen szabadult fel, mint segéd az ország nagyobb városaiban dolgozott. Úri és női fodrász üzletét 1930- ban alapította, A Rákosszentmihályi Footbal
