Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
101 A JÁRÁSHOZ TARTOZÓ KÖZSÉGEK (A vastagbetűs nagyközség.) 1. Békásmegyer. 12. Pilisszentkereszt 2. Budakalász. 13. Piliszentlászló. 3. Csobánka. 14. Pilisvörösá ár. 4. Dunabogdány. 15. Pócsmegyer. 5. Kisoroszi. 16. Pomáz. 6. Klotildfalva. 17. Solymár. 7. Nagykovácsi. 18. Szigetmonostor. 8. Pilisborosjenő. 19. Tahitótfalu. 9. Piliscsaba. 20. Üröm. 10. Pilisszántó. 11. Pilisszentiván. 21. Yisegrád. BÉKÁSMEGYER Nagyközség. — Hozzátartozik: Csillaghegy és Kissinger-telep. E község eredetileg a Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka volt. E nemzetség sarjai, Pázmán fia Lampert és ennek fia Kázmér, 1287-ben itteni birtokaikat az esztergomi káptalannak adták cserébe, ennek a rajeczi uradalomban való részéért. 13&8-ban az óbudai apácák birtoka. 1477-ben a pilisi apátnak voltak itt birtokai, 1481—84-ben pedig a budavári Beguina rendű apácák voltak a birtokosai. A török hódoltság első századában még virágzó helység volt. Az 1580—81éví török kincstári adólajs'tromok szerint 35 adóköteles házat írtak össze e helységben s .az évi jövedelmét 3100 akcsére becsülték. A XVII. század második felében teljesen elpusztult. Az 1690 1695, évi összeírásokban nem fordul elő. 1727-ben még puszta és a gróf Zichy család birtoka volt. Plébániája 1769- ben keletkezett és hihetőleg ez időtájt alakult önálló községgé. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, 7 úrbértelket írtak itt össze. 1848-ig az óbudai koronauradalomhoz tartozott. 1792-ben nagy tűzvész pusztított, mely alkalommal a helység összes régi iratai elégtek 1891-ben ismét nagy tűz volt a helységben és ekkor 54 ház égett le. A község határában a Duna mellett, egy régi templomnak csekély rommaradványa látható. Itt van az újlaki tégla- és mészégető rt., jelenlegi Nagybátony -Újlaki Egyesült Iparművek rt. hatalmas téglagyári telepe, amely egész kis község, palagyárával együtt azonban most mindkettő üzemen kívül áll. Csillaghegy a nyaralók által élénken látogatott hely, mert a csillaghegyi Árpád- strandfürdő kellemes fekvésénél fogva, valamint hullám- és strandfürdője a közönségre vonzó hatást gyakorol. A községben több társaskör és sportegyesület van. Különösen nyáron a társadalmi élet élénk. 1920. óta a község lakossága duplájára emelkedett. Ezen kívül van a községnek még két strandfürdője,egy textil- és egy téglagyára is. A csillaghegyi tisztviselőtelep annak idején a kincstár tulajdona volt. Néhai Wekerle Sándor miniszter jóindulatából 16.5 kát. hold terület, ölenkint 80 fillér árban a tisztviselőtelep részére átengedett. 1896-ban megalakult telepi egyesület első elnöke Rada Géza min. tanácsos volt, A telep létesítése körül nagy érdemeket szereztek: Pattantyús Ábrahám Mihály és Ballon Adolf postatakarékpénztári, Billek Károly vasúti főfelügyelők, Böhm Péter tábornok, Mayer Ottó tanácsos, Mezriczky Elek főtanácsos, továbbá Rada Géza, László Pál, Királyi Béla, Szobovics Lajos, Thold Béla, Martiny László, Laszy Győző, Vojnich László volt elnökök. A telep fejlesztése körüli érdem elsősorban Böhm Péter jelenlegi elnök buzgó tevékenységét illeti. A világháborúba bevonult katonák száma 460, a hősi halottaké 102, a hadiözvegyeké 35 és a hadiárváké 18. A hősi halottaknak emléket állítani tervbe vétetett. A földreform folytán az igénylők 100 kát. holdhoz jutottak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szériái: 7051 lélek. Magyar: 4671, nemei: 2380. R. katli.: 6073, ref.: 562, ágit. ev.: 198, unit.: 9, g. kath.: 27, g. kel.. 24, izraelita: 158. Házuk száma: 13 4. Az 1930. népszámlálás szerint a községben 8455 lélek és 1628 ház van. Területe: 1825 kií. Szántó: 1069, rét:
