Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
94 Özv. Berényi Janki Miklósné ny. színművész özvegye. Néhai férje a szegedi sziruháznál mint pénztáros és titkár kezdte pályáját. Utóbb a budapesti Nemzeti Szinháznál működött és 1911-ben ment nyugdíjba. Néhai férje Szentendre városnál 7 évig mint végrehajtó is dolgozott. Jevinszky András ny. honv. őrmester. Katonai szolgálatát 1897-ben a 7-es huszárezred kötelékében kezdte, A háborúban szerb fronton harcolt, a háború után a nemzeti hadseregben szolgált a váci kerékpáros zászlóaljnál, honnan 25 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Kovács Géza magánzó. Mint önálló kovácsmester Amerika nagyobb városaiban dolgozott, honnan 1921-ben tért haza. A város lakossága, miint nemes és hazafias célok támogatóját ismeri. Öccse Sándor a háborúban 4 évig különböző harctereken harcolt. Dr. Laky Árpád ny. egészségügyi tanácsos. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését mint kör orvos kezdte és 36 éven át teljesített érdemes szolgálatot a fővárosnál. Láng Irmai ny. m. Mr. posta és távírda ellenőr. Középiskoláit Budapesten végezte, azonkívül egyetemi diplomát szerzett. 1870-ben lépett a m kir, posta szolgálatába, 1927-ben 48 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Molnár Aladár ny. tábornok-hadbíró. A háború alatt honvédfőpairancsnokság, a háború után a legfelsőbb katonai hadibír óság vezetője és tanácselnöke, valamint a hadbírói tisztikar főparancsnoka volt, Iváchnofalvi özv. Ráday Andorné m. kir. min. tanácsos özvegye. Néhai férje a középiskoláit Budapesten, az egyetemet Lipcsében és Pozsonyban végezte. 1882-ben kezdte működését a m. kir. pénzügyminisztériumban, mint s. fogalmazó, 34 évi szolgálat után lett min. osztálytanácsos, majd Győr és Vas m, pénzügyi igazgatója. Dr. Reick János ny. vezértörzsorvos. A harctéren, a budapesti 2. sz, honv. kórházban, majd mint egészségügyi felügyelő Budapesten működött. Rohácsy Imre ny. tiszthelyettes. 1906-ban kezdte tényleges katonai idejét a 29. gy. ezred kötelékében. A háborúban orosz, román és olasz fronton harcolt. Kitüntetései: kis ez. v. é„ bronz v, ér., seb. ér. Károly cs. iker. A háború után a nemzeti hadseregben folytatta katonai szolgálatát és 21 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Rózsaffy Andor ny. ezredes. A háborúban 52 hónapot orosz és olasz fronton harcolt. Kitüntetései: 3 o. k. é. k. kétszer, ezüst és bronz, v. é., Signum Laudis, német vasker., Károly cs. iker. Jelenleg bér- letgaz dálkodássa 1 f ogl a lkoz ik, Szabó János nyugdíjas. A műszerész ipart Budapesten tanulta, 1880-tól a Ganz gyárban dolgozott, 1893-tól—1907-ig nyugalomba vonulásáig mint művezető, azelőtt mint munkás. Rokonai közül többen resztvettek a háborúban. Szelei és gilvachi Szabó Károly ny. tisztviselő. Középiskoláit Kolozsváron és Nagyenye- den, a gazd, akadémiát Kolozsmonostoron végezte, 1896-ban szőlő és borgazdasági tani. végzett. 1897-től 1920-ig a m, kir. mag- vizsgáló állomásinál működött. Jelenleg ven- déglőis, szőlő és borgazdasági tevékenységet fejt ki, amiért kitüntetésben részesült, Dr. pákái Szikszay Sándor ny. táblabíró, kormányfőtan. ügyv. Középiskoláit Kunszentmikloson és Nagykőrösön az egyetemet Budapesten végezte. 1887-ben lépett a bírói pályára és 1921-ben mint ílátőtáblabíró nyugállományba vonult. 1925-ben a közélet terén kifejtett tevékenységéért kormányfőtanácscssá nevezték ki. 1921, óta a vármegye tb. főügyésze, 1925-től városi ügyész és képv. test. tag, 1929. óta vármegyei bizottsági tag, A ref. egyház főgondnoka, a budapesti ref. egyházmegye világi tanácsbírája stb. Takács Kálmán a Nemzeti Színház ny. tagja. A tanítóképezdét 1883-ban végezte. 1884- ben a színészi pályára lépett és Nagyenye- den. Aradon, Temesváron, Pozsonyban, a Budai Sz ink őrben, majd 1901-től—1928-ig, nyugalomba vonulásáig, a Nemzeti Színházban működött. Zboray Géza. Iparát Eszfergomban tanulta. 25 évig mint műszerész dolgozott, 1929-ben ment nyugdíjba. A háború alatt a hadiipar fejlesztése terén kifejtett kiváló munkásságáért őfelsége Károly király a IV-ik oszt, hadi érdemkereszttel tüntette ki. Egyéb foglalkozásúak Pufa Imre vármegyei utkaparó. 1929. óta áll mint várm, útkaparó szolgálatban. A háborúban olasz fronton harcolt, a háború után a nemzeti hadsereg tűzérezre- dében teljesített szolgálatot.
