Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kócsér. Nagyközség. A helység mint puszta már 1649 ben szerepel, amikor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya nyerte adományul. Azután a jászapátiak birtoka lett, de később a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 táján egy részét eladták s ez azután a szomszéd községiek, különösen a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863 ban, részben 1873-ban volt a tagositas. 1877-ben alakult nagyközséggé. Róm. kath. templomát 1883-ban szentelték fel. A legrégibb adat a községről a budai káptalan levéltárában őrzött feljegyzés, amely egy 1488-ban történt határjárásról tesz emlitést. Az 1570. évi jászkun községek összeírásában még szerepel, de 1587-től kezdve már sehol sincs megemlítve. A most is meglévő templomrom azonban azt bizonyítja, hogy az ezt megelőző időben is egy virágzó helység volt, amely azonban az akkori állandó háborús időkben elpusztult. A régi templomból két fal maradt meg s az azok között eszközölt ásatások alkalmával igen sok férfi-, női-, és gyermekcsontokat találtak. A község lakossága tulajdonképen csak az első tagosítás után 1863-ban kezd szaporodni s a második tagosítás — 1873 — után már 2000 körül jár. Ettől az időtől kezdve rohamosan fejlődik a község s 1877-ben Jászapátitól elszakadván, mint Pestvármegyéhez tartozó, önálló községgé alakul s önálló lelkészséget szervez. Első jegyzője Mihályffy Bódog, első plébánosa pedig Szabó Imre volt. A háborúban hadbavonultak száma: kb. 1200: hősi halottaké: 176, hadiözvegyeké : 18 hadiárváké: 17. hadirokkantaké 23 Hősi emlékszobor van. A földbirtokreform során kiosztatott 42 házhely és 210 hold föld, melyből 92 hold községi legelő, a többi 3 holdas részletekben osztatott ki. Hetenkint csütörtökön hetivásár állatfelhajtással. A községben évente két országos vásár van : február 9-ét és november 16-át magában foglaló hétnek hétfői napján. Általános adatok. Lakosság: 4129 lélek. Színmagyar. R. kath.: 3863, ref.: 256, ágh. ev. 2, g. k.: 1, g. kel.: 7. Házak száma: 889. Területe: 11.622 kh., melyből a községé 280 kh. Szántó: 8801, rét: 1312, legelő: 1209, erdő: 71, szőlő: 287, kert: 23, nádas: 11, terméketlen: 607, egyéb: 1 kh. Erdőbirtok: Község tulajdonában 65 kh., a többi kis parcellákban egyeseké, akácos. Talajviszonyok: részben futó, részben barna homok. Termények: fő termény: rozs, átlag termés 6 q. Vas. áll.: Nagykőrös, 11 km. Szállás: Urbán István, Szabó János, Fogy. Szöv. vendéglők. Állomáshoz kocsit Nagykörösről lehet rendelni. Autóbusz- járat Új- és Ókécskére és Nagykörösre naponta 3—3-szor. Posta, táv., tel., cső: helyben. OTT., Törvsz., Pü.-ig., Mezőg. kamr., Pü.-bizt.: Kecskemét. Főszb., Vál. kér.: Abony. Adóh., Járásb., Tkv., Pü.-szak.: Nagykőrös. Iparfü. és Ke- resk. kamr.: Bpest. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon 1. Vezető jegyző: Márton Imre főjegyző. Középiskoláit Csíksomlyón, a jegyzői tanfolyamot Marosvásárhelyen végezte 1908-ban. Demsuson, Kászonaltizon segédjegyzö, Csík- menaságon jegyző volt. 1911 óta helyben segédjegyzö. 1919 óta főjegyző. Adóügyi jegyző: Brázovay Ödön. Iroda írnok: Bartus József. Majerszky Ilona és Gidyás Károly. Közs. bíró: Urbán Lajos. Törv. bíró: Körtési Imre. Pénztáros: Ádám János. Közgyám: Urbán Bálint. R. kath. egyházközség. Plébános: Les- nyovszky Armand. Középiskoláit Gyöngyösön, Vácon és Egerben, a theológiát, mint ferencrendi papnövendék Szegeden és Kecskeméten végezte. Pappá 1907-ben szentelték, kiint káplán Lajosmizsén, Tápiószelén, Kiskunfélegyházán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten működött, 1913 óta helyben plébános. Hangya Szöv. elnöke. Iparszöv. felügy. biz. elnöke. 3 öccse, továbbá sógora hősi halált haltak, lg. tanító: Eszik József. Tanítók: Csincsura Kálmán. Középiskoláit és a képzőt Esztergomban végezte 1920-ban, 1925 óta helyben működik. Levente oktató. Céllövő Egyesület vál. tagja. Népművelési előadó. Nemzeti hadseregnél 2 6
