Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

82

Ab ony—Jászkaraj enő

közr. rendőrbiztos. Vitéz Egedi Sándor, vitéz Pintér József, vitéz Csetényi Sándor, vitéz Horváth Jónás, vitéz Király Antal, vitéz Zelei György, özv.

vitéz Kilián Istvánná, vitéz Jékey Sándor, vitéz Nagy János, vitéz Dénes József.

Zenetanító: Berényi János.

Jászkarajenő.

Nagyközség.

A helység két pusztából : Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg Jászalsószent- györgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Czibakházához tartozott. A múlt század ötvenes éveiben e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarusiaktól birt másik felét is magához vonta. Az 1876: XXXIII, törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, 1877-ben vásárszabadalmat is ny >rt. Róm. kath. plébániája 1863-ban alakult, temploma 1894-ben épült, a reformátusoké pedig 1899-ben

A község határában van a harangosi temető, ahol valamely ősi épü!et terméskő romjai találhatók, nemkülönben a határban több u. n. kunhalom is látható. Tetővár nevű dűlője valamely földvár emlékét tarthatja fenn.

A község a Szolnok—kiskunfélegyházi vasútvonal mentén, Pestvármegye keleti határán, a Tiszától 12 kilométerre fekszik. Villanyvilágitása van s az artézi-kút vize egyes házakhoz be van vezetve. A „Mira“ gyógy- és keserüviz források a község területén vannak,

Hadbavonultak 1400-an, hősi halottak száma: 364, hadiözvegyeké: 41, hadiárváké: 48. A forradalmi időkben a vörösek Kosa József plébánost és Hornyik Károly káplánt agyonlőtték. Emléküket a plébánia falába elhelyezett bronz emléktábla örökíti meg. A hősi halottaknak a község főterén Sidló Ferenc szobrászművész által készített emléke áll.

A földreform folytán 50-en 150 négyszögöles területet kaptak.

A községben négy országos vásár van ; április hó 3-át megelőző hétfőn, junius hó 8-án, szeptember 29-ike előtti hétfőn és Karácsony előtti hétfőn.

Általános adatok.

Lakosság: 6839 lélek, színmagyar. R. kath. 6151, ref. 600, izr. 88. Házak száma 1652.

Területe: 15.630 kh., melyből a községé: 565, szántó: 8550, rét: 3975, legelő: 1835, erdő: 5, szőlő: 200, terméketlen : 500 kh.

Erdő, 5 kh., 5 éves akác. tulajd. Szalai Szabó Ambrusné.

Talajviszonyok: részben kötött és futóhomok ,valamint szikes. Termények: az összes kenyérmagvak (átl. évi term. 56.000q.).

Főszb., Vál. kér.: Abony. Járb. és Tkv.: Cegléd. Pü.-ig., OTT, Mezőg. Kamr., Törvszk.: Kecskemét. Adóh,: Nagykörös. Iparfü., Kér. Kamr.: Bpest. Pü.-bizt.: Kiskunfélegyháza, Pü.-szak.: Ujkécske. Posta és Táv., Cső.: Helyben.

Vasútállomás: Cegléd (26 km). V e- zseny (6 km). (Cegléd és Vezseny között gazd. motoros vonat közi.). Bérkocsi

nincs, szállás: Tajthy Jenő szállodája „Terjéki rakodó” megállónál és Községi Nagyvendéglő „Templomtér” megállónál.

Hatóságok, intézmények.

Községi elöljáróság. Telefon. 6

Vezetőjegyző: Nagy Béla, főjegyző.

Helybeli születésű, középiskoláit Kecskeméten, a közig, tanfolyamot Miskolcon, a jogi tanulmányokat Kecskeméten végezte. A közig, pályát is helyben kezdte, előbb mint gyakornok, majd mint segédjegyző, 1927-ben pedig főjegyzőnek választották meg. A Hangya Hi- telszöv., a Cegléd környéki gazd. vasút igazgatója, az önk. tűzoltótest. par.-noka, a polg. dalárda, néppárti olvasókör, ifj. egyesület díszelnöke. Háború alatt Volhiniában küzdött és súlyos sebesülés következtében, mint rokkantat bocsátották el. Kitüntetései: kisez. v. é., Károly ps. kér., seb. érem.

A. ü. jegyző:- Tajthy Győző.

Segéd jegyző: Bakó Antal.

Középiskoláit Szolnokon, a közig, tanfolyamot Egerben végezte. Előbb Jászalsószent- györgyön, majd Nagykátán gyakornok. 1928- tól kezdve közig, segéd jegyző. Több helyi egye-