Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
16 Kiskunhalas 1880-ban 6028, 1910-ben 13,972, 1920-ban 16,096 lélek. Ma pedig, bár hivatalos népszámlálási adatok 1920 óta nem állanak readelkezésre, a katholikus lakosság száma 1930-ban mindenesetre meghaladja a 17,000-et. A múlt rendesen a jövőnek is képe ! Az a letőrhetetlen életerő, mely a halasi katholikusság múltjában oly impozánsan mutatkozik, záloga további erőteljes fejlődésének. Kiskunhalas jelenlegi plébánosa : Dr, Kovács Vince esperes-plébános, kerületi tanfelügyelő. A kiskunhalasi református egyház. A kiskunhalasi református egyház megalakulásának esztendejét, Írott feljegyzések hiányában nem lehet pontosan megállapítani, bár kétségtelen, hogy: „Halas Városában a reformáta vallásnak fáklyája már a XVI. század közepén, vagy legalább az utóján meggyujtatott." Nem lehet megállapítani reformátorának egyéniségét sem, de valószínűleg Szegedi Kiss István-ban találjuk meg. A nem nagyon messze eső Szegeden nemcsak eklézsia, hanem nyomda is van és Horváth Márk várparancsnok többször hívja ide Tolnáról Szegedi Kiss Istvánt, kinek buzgó- sága nem kerülte el érintetlenül az alföldi nagyobb helyet, Halast sem. A kunok reformációjának érdekes vonása, hogy topográfiailag meg lehet vonni határát. A Tiszához közelebb eső helyek: Dorozsma, Majsa, Félegyháza megmaradtak római katholikusoknak, a Dunához közelebb esők : Halas, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Lacháza pedig befogadták a reformációt. Első ismert papja Miskey György volt, ki a szegedi Ferencrendi könyvtár Theologia Naturalis cimü könyvnek táblájára Írja következő feljegyzését: „Ebben az esztendőben 1571 kezdtem építeni a házat — paplakot — de nem engedték meg (a törökök), hogy állandóan benne lakjak.“ A hercegszőllősi zsinaton, 1576-ban, jelen van a halasi pap is, de neve nincs feljegyezve, csak szolgálati helye. 1632-ben a püspököt választó lelkészek között ott találjuk Mihael Széki, minister halasiensit, vagyis Széki Mihály halasi lelkészt is, Ö utána a halasi református lelkészek névsora teljes. Az egyház anyakönyvei 1678-ban kezdődnek és hiánytalanul megvannak a mai napig ; temploma mostani alakját 1805-ben nyerte harmadszori építéssel. Egyik külső ablakmélyedésében látható a régi egyházfejedelemnek zordon eszköze, a hajdani „szégyenkő", talán ma már egyetlen a maga nemében. Az anyakönyvek egyik kötete a poenitensekről, közöttük a szégyenkőre állított bűnbánókról emlékezik meg. Az egyház papjai közül kiválóbbak voltak : Kölkedi János, 1668—1678, Zombori Fejes György, 1678—1692, Dajka Körösi István 1727—1739, Kármán András 1770—1776, Tormássy János püspök 1777—1814, Szilády László 1848—1862 és Szilády Áron 1863—1922. A többször elpusztult Halas Baranyából népesedett be, honnét tőzsgyökeres magyar, ref. lakók hozták magukkal a kultúra és iskolák iránti szeretetet. Valószínűleg ennek tudható be, hogy már régen volt magasabb fokú iskolája u. n. latin iskola, melyben „hajda tógátus diákok is voltak“. Az iskola eredete szintén a XVI. századra nyúlik vissza, mikor is Sztáray Mihálynak veresmarti iskolája Baranyában, a török dúlásnak áldozatá lett, az iskola tanítói, tanulói útra indultak és egyik részük Halason állapodott meg, a másik továbbment Kecskemétre. Az iskola alapítási évét már 1760-ban sem tudták meghatározni s a tanács csak ezt a feleletet adhatta : „Az halasi oskola eredete olyan régi, hogy azt meghatározni ma már nem lehet, de már az 1667. esztendőben annak meglétele és fennállása biztosnak nyilvánittatik“. Az iskola törvényei, rektorainak és beirt tanulóinak névjegyzéke 1692-töl fogva megvan. Az iskola Halas két nagynevű papjáról elnevezve „Szilády reálgimnázium“ nevet visel. A szabadságharcz után a halasi reformátusok a művelődés iránti érzéküknek örök emléket emeltek azzal, hogy a „református redemtus közbirtokosság“ Páka pusztából őt illető 993 ka- tasztrális holdnyi osztatlan birtok örök haszonélvezetét a református iskola céljaira kötötte le, amely birtok ezt a nemes célt szolgálja ma is, Ugyancsak ezt szolgálta a városba is benyúló „Bükkönyös“ is 36 holdnyi területtel, mit 1925-ben házhelyeknek igénybe vettek csere-ingatlan fejében. Az egyház, Bükkönyöst 1925-ben birtokba is bocsátotta, azonban a csere-ingatlan még ma is késik, de elmaradt a Bükkünyösnek közel 5000 pengő évi jövedelme is. Erős pillérét szakította ki ezzel a hivatalos eljárás annak a református kultur intézménynek, melynek falai között évszázadokon át együtt nevelkedett minden vallásu ifjúság, amely iskola az ide régebben nagy számmal látogató bácskai németajkú gyermekek megmagyarositásával nagy nemzeti missiót is végzett. A Szilády reálgimnázium renaissance épülete, három holdas kertjével a legszebb középiskolák közé tartozik; internátusában felekezeti különbség nélkül 42 bentlakó és 12 bejáró tanuló talál elhelyezést. A református egyház tartja fent a polgári leányiskolát is, mely „Nőnevelő Intézet" név alatt 1872-ben kezdte működését, majd polgári leányiskolává szerveztetvén, modern berendezésével, régies de szilárd és kényelmes kelyiségben, a gimnázium régi épületében foglal helyet és a magyar nőnevelés terén máris szép múlttal dicsekedik. Az egyháznak árvaháza most van szervezés alatt, amit megkönnyit Topán Gergelyné hagyománya, ki hatalmas telkén épült szép házát és kisebb földbirtokát erre a célra hagyományozta.
