Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kiskunfélegyháza 173 mesztik, A kertek és szőlők telve vannak gyümölcsfákkal. A lakosság nem csak a saját házi szükségletét elégíti ki, hanem meglehetős jövedelmi forrásra is tesz szert, Ipar, kereskedelem. A város betelepítésekor az egyes iparágak a régi céhrendszer alapján fejlődtek ki. 1764-ben alakult először 5 tagból a takács céh, mely a földmivelő városban a kender és a lennek kézi feldolgozásával szépen haladt, mert 80 év múlva már 78 takács mester volt Félegyházán. Ezt az ipart azonban a gyáripar teljesen megölte. Második alakuló céh a csizmadiáké volt 1765-ben 4 taggal. Ez a mesterség a gyári nagy verseny dacára szépen fel- virágzott. Következő években a többi ipari céhek is megalakultak. Az iparosság ma már hatalmas társadalmat képez és Ipartestületbé tömörülve küzd az általános rossz gazdasági helyzet következtében beállott válsággal. Az iparosság nagy része csak tengődik, igen sokan az ipar gyakorlását is beszüntették. Ugyan ez a szomorú helyzet áll fenn a kereskedőknél, sőt a mai általános helyzet ezt az osztályt sújtotta leginkább. A városnak a főútvonal mentén való fekvése, később a vasút vonalak felállítása kedvezőleg hatott a kereskedelem kifejlődésére. Érdekes megemlíteni, hogy hajdan a kereskedelem megalapozására a város bolthelységeket épített s hogy az apróbb árusokon is könnyítsen, a boltok elé tornácokat emeltetett. A felépített boltokba örményeket hivott, kiknek ingyen lakást adott és más apróbb terheiken is könnyített. 1774-ben nyert 4 országos vásárt és pedig jan. 20., máj. 27., auguszt 20. és okt. 4-én. Ettől az időtől úgy az ipar, mint a kereskedelem óriási méretekben haladt előre. Békében igen élénk kereskedelme volt. Szerencsés fekvése folytán, az ország egyik legnagyobb gabona rakodó állomása. Hatalmas baromfi kereskedelme világhírű volt. Egész tehervonat szállítmányok, külön baromfi szállításra berendezett vasúti kocsikba vitték ki a külföldi piacokra az élő baromfikat, a leolt baromfikat ezreivel telt ládákban szállították még a tengerentúlra is. Erről a piacról került karácsony táján 50-60.000 pulyka Londonba s innen látták el a legtöbb németországi és tengeri fürdőket csirkével, kapan- nal, libával, tojással. Tolikereskedése pedig kinyúlt Párisig. Állatkereskedése régóta hires, kupe- cei messze vidéket járnak be. Gyümölcse is nagy mennyiségben ment külföldre. Borából évente több ezer hektolitert szállítottak el szüret alkalmávál, különösen a Felvidékről jött szüretelők, kik nagymennyiségű kóser bort gyártottak. A sertés kereskedelme is számottevő volt, az elszállított hízott sertések száma évenkint 50.000-re tehető. Sajnos a háború után bekövetkezett nehéz viszonyok és súlyos gazdasági állapotok a város közgazdasági életének vérkeringését nagyon letompitották. Az ipar és kereskedelemnek virágzó, hatalmas export részét teljesen megbénították. A legújabb kor. A város gyors tempójú fejlődését elvágta a világháború. Az egész magyar nemzet első pillanatban ujjongó lelkesedéssel fogadta a mozgósítást. Mindenki azt hitte, hogy csak a szerbek megbüntetéséről van szó. Senki sem számolt az elfajuló következményekkel. Félegyházáról is egymásután indultak a fellobogozótt, felvirágzott katonavonatok. Az ősi tradíciók szerint harcias kun eredetű magyarok lelkesedve mentek a harcterekre. Mikép a háborús leírásokból tudjuk, Alföld népe derekasan megállta helyét a csatákban. A háborúban kb. 7—8000-ren vonultak be, kik közül a hősihalottak száma 1800 körül van. Hadiözvegyeké : 300, a hadiárváké : 80. A segélyezett hadirokkantak száma : 290. Ennyi áldozatot hozott a lakosság a hazának A hősök emlékét kegyeletben tartják. „Hősök temetője" címen külön temetőt állítottak fel emlékoszloppal. A hősök emlékéül szobrot 1931-ben szándékoznak felállítani. Azon hősi halottak emlékét, akik a főgimnáziumnak voltak tagjai, az intézet falában elhelyezett emléktáblával örökítették meg és ünnepélyes keretek között leplezték le. 1919. március 21-én kitört a kommunizmus kárhozatos uralma, szomorú napokat hagyott a város történetében. Természetesen itt is megalakították a Direktóriumot és a forradalmi törvényszéket. A Direktórium elnökévé Iványi Sándor kéményseprőt, tagjaiul Héderi Antal földmunkást, Sajber Károly asztalosmestert és Mártonfi Ernőt választották meg, mig város parancsnokságként Reiner Antal működött. A forradalmi törvényszék elnöke Molnár István szabósegéd, vádbiztosa és ügyésze dr. Kálmán Mór ügyvéd. Rémes napokat élt át a város polgársága. A csőcselék nép felülkerekedve, elfoglalta a hivatalos helviségeket, üzleteket, magánlakásokat, sőt az aratáshoz és cséplésekhez is biztosokat küldtek ki, kik tetszés szerint garázdálkodtak. 1919. április 29-én történt ama gyászos eset, hogy három ártatlan közéleti embernek mártír halált kellett szenvednie. Névszerint Návay Lajos a képviselőház volt elnöke, Návay Iván földbirtokos és dr. Kiss Béla Szentes város főjegyzője keresztül utazóban voltak, midőn egy terror-csapat megrohanta az állomáson megálló vonatot, Návayékat leszállítva elvitték, saját sírjukat megásatták velők és legyilkolták őket. Emléküknek a nemzet, Makón felállított szoborral adózott. A kommun uralom a rendes recipe szerint folyt féléven keresztül, egészen az augusztus havában bekövetkezett román megszállásig Mivel ez vetett végett a kegyetlen kommun uralomnak, a nép beletörődött a változtathatatlan helyzetbe. Az oláhok sok anyagi kárt okoztak, de a várost a kommunista szereplőktől megtisztították. Minden ilyent letartóztattak, kik később méltó büntetésüket elnyerték. Fél évtől 7 évig terjedő időre ítéltettek el. A románok kivonulása után megérkezett a felmentő nemzeti hadsereg. Megkezdődött a romok eltakarítása és az építő munka. Az uj érának polgármestere, dr. Holló Bélával az élén megkezdődött a konszolidáció. Dr. Holló idejében létesült a városi bérpalota, gőzfürdő, kábelközpont, közvágóhíd és több tanyai iskola. 1929-ben állami költségen épült a díszes igazságügyi palota és pénzügyi palota, melyek létesítése dr. Kiss István orsz. képviselő érdemének tudható bei
