Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
152 Tiszaujfalu-Ujkécske gozott. 1921 óta helyben önálló. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, az orosz, román és olasz harctéren 14 hónapot töltött, 1918-ban mint őr- vezető szerelt le. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér. Balázs János, Szilágyi Sándor. Kőművesek : Bartucz Mihály, Sipos László. Szülésznők: Sebestyén Antalné. A bábaképzőt Szegeden végezte 1905-ben, azóta helyben szülésznő. Régi helybeli család leszármazottja. özv. Kovács Jánosné. Vitézek: Király Imre 5 kh. telkesvitéz, Hunfalusi Mihály, Marton István földművesek. Ujkécske. Nagyközség. — Hozzátartozik : Árkus-, Ujbög-, Óbög-, Kerekdomb-, Kerekdombi dűlő-, Olá- házi-, Peregihalom-, Sárhalom- és Székhalom-dülők. Rohamosan fejlődő, Tiszamenti szinmagyar nagyközség. Csak 1720-ban kezdett betelepülni az abonyi közbirtokosság által telepitett 300 taksás családdal. A z 1720. évi összeírásban még Ókécskével együtt szerepel és ekkor 18 magyar háztartást írtak össze a két községben. Az 1754 évi nemesi összeirás szerint a Balogh, a Hartwig, a Bencsik és a Nagy családok voltak a földesurai, de kivülök számos armalista család lakott a helységben. 1741-ben már templomot is építettek. A plébániát 1743-ban szervezték és az anyakönyvek 1760 tói kezdődnek A község legrégibb pecsétje 1774-ből való. A jelenlegi rom. kath. templom 1818-ban épült. 1848 előtt a báró Ürményi, a gróf Szápáry, a gróf Hunyady és a Balogh családok voltak a birtokosai s jelenleg gróf Vigyázó Ferenc hagyatékából a Magyar Tudományos Akadémia, Faragó Irma, özv. Geifert Viktorné a nagyobb birtokosok. Van a községben Úri kaszinó, Ipartestület, Levente Egyesület, több olvasókör, 3 pénzintízet, Ármentesitő Társulat, 6 ügyvéd, továbbá gőzmalom és téglagyár, Stefánia Gyermekvédő Egyesület. A községbe a villany be van vezetve, azonban vízvezetékkel még nincs az egész község ellátva. A lakosság túlnyomó része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A világháborúban hadbavonult katonák száma : 1523, hősi halottaké : 273, hadiözvegyeké : 135. A forradalomban a lakosság számot nem tevő része vett részt, azonban amikor a józan gondolkozásu lakosság szétkergette őket, a forradalomb an résztvevők között egy haláleset fordult elő. Ellenforradalom volt, de a vörös katonák meghiúsították, túszokat vittek el a községből: emberéletbe kár nem történt. Az oláh megszállás alatt kiszámíthatatlan kára volt a lakosságnak, úgy állatot, mint gazdasági felszerelést, valamint gabonát, ékszert és pénzt vittek el. Hősi halottaknak a rom. kath. templom főbejáratánál műkőből négy hosszúkás táblát építettek be. A földbirtokreform folytán az igénylők 442 kát. holdat és 576 négyszögölet és vitézi telek címén 3 vitéz 26 kholdat kaptak. Középbirtokot nem alapítottak. Országos vásárt tartanak : február 20, május 15, julius 31 és november 3-án. Ha ezen napok nem vasárnapra esnek, úgy a megelőző vasárnap tartatnak. Általános adatok. Lakosság: 9168 lélek. Színmagyar. R. kath.: 9048, ref.: 120, g. kel. : 101, izr.: 19. Házak száma: 2036. Területe: 16.771 kh. Szántó: 11.673, rét: 1909, legelő: 1172, erdő: 132, szőlő: 777, kert: 58, nádas: 36, terméketlen: 1015 kh. Erdőbirtok: M. Tud. Akadémia tulajdonában 99 kh. akác. Talajviszonyok: közepes, homokos, kevés vályog. Termények: rozs és búza 7 q, árpa, zab 6 q, kukorica 6 q átlagtermés. Alma, körte, cseresznye, meggy, káposzta, paradicsom és uborka. Vas. áll.: JJjkécske és Űjbög, megálló óbög és Kerekdomb. Mind a község szélén. Hajó áll.: Ókécske, 3 km. Szállás: vitéz Antal Gyula és özv. Lukotkay Bé- láné vendéglőjében. Állomáson bérkocsik és autók rendszeresen. Autóbuszjárat Nagykőrösről Kocséron át Ókécskéig. Posta, táv., tel., Cső., Pü. szak: helyben. Törvsz., Mezőg. kamr., OTI.: Kecskemét. Pü. ig.: Bpest és Kecskemét. Főszb. és Pü. Bizt.: Kiskunfélegyháza. Adóh., Járásb., Tkv.: Nagykörös. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Vál kér.: Kis- kúnmajsa.
