Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
143 Szánk. Nagyközség. — Hozzátartozik : Móriczgát-puszta. A község, amelv csak pár évtizeddel ezelőtt keletkezett, annak idején puszta volt s mint ilyent a kunszentmiklósiak bírták. Nagyközséggé 1873-ban alakult. A rom. kath. egyházközség eredete az 1450-es évekre vezethető vissza, amikor a helység végén a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére ajánlott templom is volt, amely a török uralom alatt elpusztult. 1811 - ben még csak 13 kath. lakott itt, 1850-ben már 267 kath. Ezen idő után a község gyorsan népesedett. A rom. kath. templom, Schuster Constantin püspök 32.000 koronás adományából 1898 ban épült, a református lemplom pedig 1907-ben. A rom. katholikusok 1906-ban „Canonica Visitatio“-szerü szerződést kötvéa, önálló lelkészséget alakítottak s ezen időtől kezdve vezették az anyakönyveket is. A világháborúban hadbavonultak száma: 877, hősi halott : 178, hadiözvegy: 32, hadiárva : 24. A forradalomban a lakosság nyugodtan viselkedett, fosztogatások, erőszakoskodások nem fordullak elő. A földbirtokreform folytán az igénylők a községben dr. Hoffer József birtokából 73 és fél khold és Kecskemét városától 150 khold földet kaptak, előbbenit örök áron, utóbbit 15 évre haszonbérbe. Középbirtokot nem alakítottak. Ezenfelül kiosztottak 41 házhelyet. Általános adatok. Lakosság: 4200 lélek. Színmagyar. R. kath.: 3613, ref.: 587. Házak száma: 827. Területe: 18.719 kh., melyből szántó: 9358, rét: 1947, legelő: 4229, erdő: 1119, szőlő: 622, kert: 46, nádas: 137, terméketlen: 1261 kh. Talajviszonyok: közepes termőerővel bíró, helyenként szikes homok. Termények: főtermény a barack és az alma. Vas. áll.: Kecskemét. Kiskúnmajsai gazdasági vasút állomása: helyben. Szállás: Takács Péter szállodájában. Kocsit vagy autót a Hangyánál lehet rendelni. Tel. 6. Posta, táv., tel., Cső.: helyben. Törvsz., Pü. ig. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb:, Adóh., Járásb., Tkv., Pü. biztKiskunfélegyháza. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Vál. kér., Pü. szak.: Kiskúnmajsa. OTT: Kiskunhalas. Hatóságok, Intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző: Königh Kornél főjegyző. Középiskoláit Nyitrán végezte, hol jegyzői oklevelet 1894-ben nyert. Közig, szolgálatot Radosnán, Galgócon, Vágdebrődön teljesített, 1919-től helyben főjegyző. Kommunizmus alatt a községet alkotmányosan vezette s fellépésével a kommunisták túlkapásaitól megvédelmezte. Postahivatal és telefon alatta létesült, valamint a csendőrőrs is. A községben orvosi állás szervezését és a gyógyszertár létesítését kezdeményezte. A gazdasági vasút községen át való vezetése szintén az ő érdeme. Részt vett a Hangya Szöv., Polg. Olvasókör, Gazdakör és Szeszfőzde létesítésében. Aü. jegyző: dr. Somogyi István. Kiskúnfélegyházán végezte a középiskoláit, jog- és államtudományi doktorátust 1926-ban tett. A jegyzői tanfolyamot Miskolcon végezte. Gyakorló éveit Pálmonostorán töltötte. 1924 óta helyben működik. Polg. Olvasókör elnöke, a Hangya ig. tagja, ref. egyház helyettes gondnoka, Testnevelési biz. vál. tagja, a járási Lövész Egylet ellenőre stb. Közs. bíró: Forczek József. 70 hold birtokát felesége örökségével és saját szorgalmával 254 kh.-ra gyarapította. Az állami sertéshízlalásban és júhtenyésztésben is részt vesz. Volt közs. képv. test. tag, kath. egyház tanácsosa, több közgazdasági és kultúr- egyesület tagja. Hadiszolgálatot 1914-től két évig teljesített. Törv. bíró: Rácz János. Pénztáros: Csontos János. Gazdálkodást 1923-ban kezdte 13 holdon. 1921 óta a község pénztárnoka, több kultúr- egyesület tagja. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 1916-ban orosz fogságba esett. Mint tizedes szerelt le 1918-ban. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér. Közgyám: Oláh Lajos. 1900-ban kezdett gazdálkodni szüleitől átvett 10 hold birtokán, melyet saját szorgalmával 30 holdra szaporított. Volt közs. képv. test. tag, 3 év óta közgyám', Gazdakör alelnöke, iskolagondnokság, Polg. Olvasókör, kath. egyháztanács, Hangya felügy. biz. tagja. Háborúban belszolgálatot teljesített. Öccse, Imre végig küzdötte a háborút és 50%-os rokkant lett. Közs. írnokok: Burányi Sándor. Hat gimnáziumi osztályt Temesvárott végzett 1923-ban. 5 évig magántisztviselő volt.
