Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
124 Jászszentlászló—Kiskunmajsa Hentesek és mészárosok: Bicskei Vince. Iparában Zentán szabadult, mint segéd Temesváron, Szegeden stb. működött. 1911 óta helyben önálló. Volt közs. képv. test. tag. A Gazdakör tagja. Hadiszolgálatot 1915-től teljesített, az orosz és olasz harctéren küzdött, megsebesült, 1918-ban, mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér. Rácz Sz. Péter . Korcsmárosok: Győrök László. Mint vasmunkás 1907-ben szabadult, 7 évig az ország különböző helyein segédeskedett. 1923-tól helyben önálló. Jelenlegi korcsmáját 1929-ben nyitotta meg. Volt közs. képv. test., egyháztanács és iskolaszéki tag. Háború alatt 32 hónapig szolgált, mint népfölkelő. Bóna István, Hideg Erzsébet. Kézműárúkereskedő: Bálint Gyula. Kovácsok: Varga István. Iparában 1911-ben szabadult helyben. Segédéveit Szabadkán, Cegléden, Orosházán, Hódmezővásárhelyen töltötte. 1919 óta helyben önálló. Község egyik vezető iparosa, r .kath. egyháztanács tagja. Hadiszolgálatot 1914-től teljesített, 18 hónapot töltött az orosz harctéren, majd ezredkovács lett. Mint tizedes szerelt le. Farkas Lajos, Péter Illés, Péter Ferenc, Papái lózsef . Malomtulajdonos: Kollár sz Béla gőzmalom. Tel. 3. Órás- és ékszerész: Dénes László. Pék: Szögi Károly. Iparában 1913-ban szabadult Szegeden. Mint segéd Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Orosházán működött. Önálló 1922-től Szegeden, 1926-tól helyben. 1915-ben bevonulva, 11 hónapot töltött az orosz és olasz harctéren. Megsebesült. Több kitüntetés tulajdonosa, 1918-ban szerelt le, mint őrvezető. Magán szülésznő : Bihal Ferencné. Temetk. vállalkozó: Kovács Pál. Vitézek: Bondor Antal v. tiszthtes, Csáki Pál és Ménesi Imre gazdálkodók Kiskunmajsa. Nagyközség. — Hozzátartozik : Felsőtanyák, Majsajakabszállás, Agasegyháza-, Kígyós-, Kömpöc-, Maris- és Pálospuszta, Ötfa és Kőkút. A község 1870-ig rendezett tanácsú város volt és ekkor határozta el nagyközséggé való visszaalakulását. A régi helység a mai helyétől mintegy negyedórányira, az u. n. „Templom- halma" helyén állott, hol a község régi templomának némi maradványai még megvannak. A török hódoltság alatt a helység elpusztult és 1745-ig pusztaként szerepel. A XVIII. század közepén települt újra. Első lakosai azok a települők voltak, akik 1741-ben a Dorozsmához tartozó Ülés pusztára települtek s akik innen 1745-ben. felsőbb rendeletre, e pusztára költöztek. 1836 december 9-én a helység országos és hetivásárok tartására nyert engedélyt. A községben 1892-ben apáca-zárda épült, melyben az iskola-nővérek végzik az oktatást. A községházán egy régi Mária-képes selyemzászlót őriznek. Kigyós-pusztán 1816-ban egy juhász sok arany-csattot és boglárt talált, melyet tudatlanul elvesztegetett. 1831-ben még volt nála egy arany-csatt és 4 boglár, XIV. századbeli ötvösmű, mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Ez a Kígyós különben hajdan község volt, mely a török dúlások alatt pusztult el. Templomának alapfalait 1900-ban tárták fel, A község, amelynek régi neve Majos-Szállása volt, régente egyházilag a kiskundorozsmai plébánia filialisa volt, amely plébániának Szabó Péter nevű plébánosa már 1735-ben kezdte vezetni a majsai kereszteltek anyakönyvét. 1743-ban Tószegről nagyobbszámu lakos telepedett a községbe s a települőkkel jött Virágh György Igaác plébános is, kinek kezdeményezésére a hívek azonnal hozzáláttak egy ideiglenes templom építéséhez, amely vesszőből volt fonva és náddal fedve. 1745-ben már épülőfélben volt az uj rom. kath. templom, amely azonban egypár évtized múlva kicsinek bizonyult, miért is 1804-ben megkezdték építeni a mostani templomot, amelyet gróf Nádasdy püspök 1835-ben felszentelt A templomot többszöri javítás után 1903-ban 22.000 korona költséggel újjáalakították. A rom. kath. hívek később még 3 kápolnát is emeltek. A háborúba bevonult katonák száma: '2500, hősi halált halt : 565. Az ellenséges megszállás alatt a román katonák Hatvani András 18 éves, Lukács Péter 24 éves és Lukács József 21 éves fiatal embereket golyó által kivégezték A földreform folytán az igénylők összesen 3500 kh. ingatlant és 270 házhelyet kaptak. A községben évente 4 országos vásár van és pedig : február 9-én, Szentháromság vasárnapján, augusztus 27-én és november 11-én, illetve ha ezen napok nem vasárnapra esnek, akkor a megelőző vasárnap és az azt követő hétfőn tartatik a vásár. Minden kedden és pénteken hetipiac van állatfelhajtással.
