Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

Jászszentlászló 121 Egyházak, iskolák. R. kath. egyházközség. Plébános: Sza- niszló Ferenc. Középiskoláit és a theológiát Vácon végezte. Pappá 1909-ben szentelték. 1909-től Úri köz­ségben káplán, 1925-től helyben plébános. A Gazdakör és a Horthy-akció volt elnöke, közs. képv. test. vál. tagja. Nevéhez fűződik az új templom felépítése és a teljesen elhanyagolt hitélet helyreállítása. Kántor: Rozmaring József áll. tanító. Középiskoláit Jászapátin ,a képzőt Sárospa­takon végezte 1926-ban. Működését Mádon és Mezőkomáromban kezdte, 1929-től helyben tanít. Levente Dalárda megszervezője és kar­nagya. Gazdasági iskolai szakelőadó, Orsz. Ta­nító Egysl. tagja. A nemzeti hadseregben tel­jesített szolgálatot. Áll. elemi iskola. Igazgató: Tass László. Középiskoláit és a képzőt Baján végezte 1919-ben, 1922 óta helyben tanító, 1928 óta igazgató. Levente főoktató, iparos tanoncisk. igazgató, tűzoltó parnok, Népm. biz. gondno­ka. 1915-ben vonult be, az orosz harctéren szolgált, 1916-ban fogságba esett, hol 2 évet töltött. Tanítók: Czimbolinecz Emil. Nemes család sarja. Középiskoláit Munká­cson ,a képzőt Ungváron végezte 1896-ban. Működését Alsósárádon kezdte, 1928-tól hely­ben tanít. 1914-ben vonult be, orosz és albán harctéren küzdött, mint zászlós szerelt le. 6 hónapig szerb fogságban is volt. Borbáth Lajos, Baumann Ferenc, Gyuriss Gizella, Szalay Aranka, Se­bess Gábriella, Barak Istvánná sz. Ruzsiczki Gizella, Tóth István és Bau­mann Ferencné. Egyesületek és szövetkezetek. Ónk. Tűzoltó Egyesület. Parnok: Tass László, alparancsnok: Fekete Ferenc. Levente Egyesület. Főoktató: Tass László, oktatók: vitéz Ménesi Imre, Borbáth Lajos, Péter Szabó Mátyás. Jászszentlászló és Vidéke Gazdaköre. El­nök: Tápay Zsigmond. Közegészségügy. Közs. orvos: dr. Kordás Sándor. Magánorvos: dr. Grád Elemér. Gyógyszertár. Tulajdonos: Kosziba Kál­mán. Szülésznő: Molnár József né. A bábaképzőt Szegeden végezte 1905-ben. Működését helyben kezdte meg, 1910-től közs. szülésznő. Férje részt vett a háborúban. Nyugdíjas: Bálint Gyula ny. főmozdony­vezető. A lakatosipart Szarvason és Szolnokon ta­nulta, 1880-ban szabadult. A Máv. szolgálatá­ba 1886-ban lépett. 1889-től mozdonyvezető, 1915-től főmozdonyvezető lett. 1920-ban ment nyugalomba, azóta kereskedéssel foglalkozik. Betüsoros címtár. Asztalosok: Gulyás Ferenc. Iparában helyben szabadult 1916-ban. Mint segéd Bpesten, Győrött, Veszprémben stb. mű­ködött. 1926-tól helyben önálló. 1916-ban be­vonulva, az orosz harctéren küzdött, 1918-ban fogságba esett, honnan egy év múlva mint rok­kant jött haza. Kovács Pál, Fiivesi István. Autó tulajdonosok: Kollár sz Béla sze­mély, Mezei Lajos és Bakodi Ferenc teherautó. Bádogos: Garas Sándor. Iparában Kiskún félegyházán szabadult. 1919-től helyben önálló. Katonai szolgálatra 1912-ben vonult be, szerb és orosz harctéren küzdött, 44 hónapig orosz fogoly volt. Bátyja hősi halált halt. Bognárok: Bóna Imre, Cs. Kovács De­zső, Hegedűs Illés, Zombor László. Borbélyok: Fricska György, Gyenes Fű­lő p. Cipészek: Tóth Béla, Tamási József, Szviscsov Demeter. Cséplőgép tulajdonosok: Papái József, Győrök Imre, Gazsovics János, Iványi Mihály, Kintzlcr Vilmos, Piszman István, Szalay János. Dohánytőzsdés: Gyenes Antalné. Fakereskedő: Mezei Ferenc. Mint fürészgyári tisztviselő Szolnokon, Csongrádon, Szegeden stb. működött, 1912-től helyben fakereskedő. Volt törv. bíró, közs. képv. test., egybáztanácsi tag. Két fia végig küzdötte a háborút. Földbirtokosok: Bálint János. 1887-ben 48 kh.-on kezdett gazdálkodni, melyet szorgalmával 73- kh.-ra szaporított. Ro­mán megszállás alatt súlyos anyagi károkat szenvedett. 1880-tól 3 évet szolgált mint ka­tona Kecskeméten. Két fia végig küzdötte a háborút. Besze Alajos. 1914-től 44 kh. gazdálkodik, melyet szorgal­mával a mai napig 53 kh.-ra szaporított. El­ismert gazdatekintély. Besze János. 1904-ben kezdett gazdálkodni atyja 200 kh. birtokán. Jelenleg 87 kh. saját birtoka van, 8

Next

/
Thumbnails
Contents