Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

Alpár 113 Borbélyok: Trankulov István, Trankulov Péter, Eke György, Kovács József. Bor- és szeszkereskedők: Farkas Ferenc. Gimnáziumi érettségit Nagykörösön tett, gyógyszerész oklevelét Bpesten szerezte. Mint gyógyszerész Félegyházán és Orosházán prak­tizált. 1920-ban lett kereskedő, előbb társas viszonyban, majd 1927 óta önállóan folytat bor-, szesz- és gabonakereskedést. 1914-ben bevonulva, a román, orosz és olasz harctere­ken küzdött. Kitüntetései: ez. v. é., kor. ar. érd. kér. a kardokkal, Károly cs. kér. és vö­röskereszt. 1918-ban, mint hadnagy szerelt le. Piroska István, Por fesz Jakab, Szegő Gyula, Szabó János. Cipészek: Ivicz Mihály, Szabó Fajos, Magyar György, Asztalos István, Nagy József, Kovács István, Kőházi István, Szőke Imre. Cséplőgép tulajdonosok: Fáy Mihály 6 HP., Róza Imre 6 HP., Kapcsándy Gáspár 6 HP., Kasza Balázs 6 HP., Kasza József né 6 HP., Tóth Sándor 6 HP. Traktor tulajdonosok: Tóth Sándor, Korcz József (Fordson trak­torok). Dohánytőzsdések: Kollár Balázsné, özv. Tóth Béláné, Szegő Gyula, iff. Füle- ki István. Fatelep: Aczél Sándorné. Vezetője: Spitzer Miksa. Irsai kereskedő családból származik, szak­máját Félegyházán tanulta s ugyanott önálló­sította magát 1888-ban, mint vegyes- és építési anyag kereskedő. 1924-től kezdve Aczél Sán­dorné fatelepét vezeti. Földbirtokosok: Nagy György Pál. Csongrádon született s először nagyapja gazdaságában segédkezett. Hagyományaik sze­rint nemes eredetűek. 1923-ban önállóan kezd gazdálkodni 68 kh.-on. Jelenleg 82 kh. birto­kán folytat szakszerű gazdálkodást. Baromfi­tenyészete van. Birtoka részben saját szerze­mény, részben örökölt. Közs. képv. test. tag. Szabó Ágoston. Félegyházáról származik, nemes eredetűek. 1899 éta gazdálkodik önállóan, előbb 50 kh.-on, jelenleg pedig 35 kh.-on belterjes állat- és me­zőgazdálkodást folytat. Háború alatt a szerb, montenegrói, olasz és román harctereken küz­dött, két ízben segesült. Váci Püspökség 760 kh., bérli az Al­pári Bérgazdaság. H. Kiss István 60, Szentpéteri Horváth Fászló 58, Koós Mátyás 52, Mészáros István 45. Bo­dor Lajos 40, Varga Mihály 35, Nem­esik János 35, özv. Fricska Lászlóné 40, Vincze Béla 28, Vincze Mihály 28, Korecz József 40, Nagy Mihály 40 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: ifj. Bakos Imre. Helybeli iparos családból származik, a sza­kot is itt tanulta. Egy ideig praktizált, majd 1919-ben önálló vegyeskereskedő lett. A cég atyja alapítása. Háború alatt az orosz, ro­mán és olasz harctereken küzdött, súlyosan se­besült és mint 50%-os rokkant szerelt le. Ki­tüntetései : kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér. ifj. Füleki István. Helybeli családból származik. A szakot Kis- kúnfélegyházán tanulta, mint segéd Csongrá­don, Félegyházán, Bpesten, Balatonbogláron működött. 1920-ban önállósítja magát és sa­ját erejéből üzletet nyit Alpáron. Közs. képv. test. tag, az ipari és keresk. iskola egyik meg­alapítója és iskolaszéki tag. 1911-ben vonult be s az összeomlásig szolgált. Aczél Sándor. Kiskúnfélegyházai kereskedő családból szár­mazik, középiskoláit is ott végezte. Szakmáját atyja üzletében tanulta, 1923-ban, mint fake­reskedő önállósítja magát, 1926-tól pedig saját alapítású vegyeskereskedése van. Háború alatt az orosz harctéren küzdött, majd fogságba esett, honnan 1918-ban megszökött. Egyszer sebesült. Kitüntetései: kis és nagy ez. v. é., Károly cs. kér. Szénási Lajos. Kecskeméti iparos családból származik, a szakmát ugyanott tanulta. Kecskeméten és Szabadszálláson praktizált, 1921-ben Jakabszál- láson önállósítja magát. 1925-től Alpáron van vegyeskereskedése. Róza Mária, Szegő Gyula, Por fesz Ja­kab. Gabona- és terménykereskedők: Farkas Ferenc, Szegő Gyula. Gépkereskedő és gépügynök: Kürti Ká­roly. Hentesek és mészárosok: Kopjás Jó­zsef. Helybeli iparos családból származik, iparát Kecskeméten tanulta. Bpesten, Temesvárt, Bécsben, Szegeden, Cegléden vezető cégeknél fejleszti szaktudását, Csongrádon, mint vezető működött. 1898-ban önállósítja magát Alpáron. Ipartest, vezetésében tevékeny részt vett, 7 évig pénztárnoka volt. 1916-ban vermit be, az összeomláskor szerelt le. ■ Koncz László. Kecskemétről származik, iparát Alpáron ta­nulta, Félegyházán és Bpesten dolgozott, mint segéd, majd bevásárló lett. 1919-ben önálló­sítja magát, mint marhakereskedő, 1925-től kezdve pedig mészáros üzlete is van. Hábo­rú alatt az orosz harctéren küzdött s az össze­omláskor szerelt le, a nemzeti hadseregben is szolgált.

Next

/
Thumbnails
Contents