Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Uj szász Általános adatok. Lakosság: 5050 lélek. Színmagyar. R. kath.: 4833, ref.: 190, ágh. ev.: 6, g. kath.: 4, izr.: 17. Házak száma: 1093. Területe: 10.111 kh., melyből a községé 73 kh. Szántó: 7028, rét: 305, legelő: 1724, erdő: 164, terméketlen: 711 kh., kert: 177 kh. Erdőbirtok: 164 kh. 1—25 éves akác, br. Orczy Andor tulajdonában. Talajviszonyok: Kötött, fekete talaj, kevés szikkel. Termények: átlagtermés, búza 8 q, árpa 6 q, zab 5 q, tengeri 10 q. Vas. áll.: helyben. Szállás: Varga és özv. Horváth Mihályné vendéglőjében. Posta, táv., tel., cső.: helyben. Törvsz.: Mezőg. kamr.: Kecskemét. Pü. ig., Ipar- fü. és Keresk. kamr.: Bpest. Főszb., Pü. szak., Vál. kér.: Abony. Adóh., Járásb., Tkv., Pü. bizt.: Cegléd. Orsz. Társ. Bizt.: Kecskemét. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon 5. Vezető jegyző: Lehóczky Gábor főjegyző. Közig, tanfolyamot Bpesten végezte 1904- ben. Közig, szolgálatba 1904-ben lépett Tas- nádszántón. Majd Tápiógyörgyére került aü. jegyzőnek. 1908-tól helyben főjegyző. Hitel- szöv .elnöke és ügyvezetője. Hangya Szöv. igazgatója. Helyi összes alakulatok vezető tagja. Működése alatt épült az artézi kút, községi iskola, áll. óvoda és gyalogjárda. Aü. jegyző: Téglás Kálmán. Segédjegyző: Bakó Ede. Községi írnok: Kiss Etelka és Bakó György. Községi bíró: Veres József. Törv. bíró: Bakó János. Közgyám '.Bálint Lajos. Pénztáros: Juhász Gábor. Máv. állomásfőnök: Nagy Dezső főintéző. Középiskoláit Szegeden végezte. Utána vasúti tisztképző tanfolyamra ment. 1903 óta áll a Máv. szolgálatában. Szolgálata alatt Szolnokon, Mendén, forgalmi szolgálattévő, majd 1912—1916-ig Szolnokon oktató tiszt. 1919-ig főnökhelyettes, 1926-ig első főnökhelyettes, 1928-ig Óbuda áll. főnöke volt, azóta helyben áílomásfőnök. A kommun és a román megszállás alatt hazafias^ magatartásáért üldöztetésnek volt kitéve. Élete több ízben veszélyben forgott. Raktárkezelő: Vágó Kálmán üzemi altiszt. Máv. szolgálatba 1905-ben lépett, azóta állandóan helyben teljesít szolgálatot. 16 éve raktárkezelő. Testvére, András résztvett a háborúban. Román fogságba esett, hol 7 hónapot töltött. Pályafelvigyázó: vitéz Varga István. Máv. szolgálatba 1907-ben lépett Kolozsváron. Katonai szolgálatba 1911-ben vonult be. Mozgósításkor a harctérre ment, szerb, orosz és olasz harctéren küzdött. Kétszer megsebesült. 1918-ban leszerelt, mint tiszthelyettes. Kitüntetései : kétszer nagy ez., kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér., kor. vas. érd. kér. Vitézzé 1929-ben avatták. Háború után ismét Kolozsváron lépett Máv. szolgálatba, ahonnan a románok kiutasították. Kiskúnhalasi, majd a szolnoki osztálymérnökségnél szolgált. 1929 óta a „Pokol tanya” zagyvarékási vonal pályafelvigyázója. Postamester: Javorrek Béla. Csendőrőrs: Barna Imre tiszthelyettes. Nyugdíjasok: Kiss Zsigmond ny. jegyző. Közig, szolgálatba 1884-ben lépett. Farmoson 7 évig segédjegyző volt. Azóta helyben működik. Hitelszöv. volt könyvelője, volt felügy. biz. tag és volt iskolaszéki tag. A Magy. érd. kér. IV. oszt. tulajdonosa. Egyházak, iskolák. R. kath. plébánia. Plébános: Halász József esperes. Kántor: Balogh Kálmán. Tanító: Schader Ede. Középiskoláit Bártfán és Eperjesen, a képzőt Sárospatakon végezte 1908-ban. Működését Ujkécskén kezdte, 1913 óta helyben tanít. Hangya Szöv. felügy. biz. tag. Iparos Dalárda karnagya. Hadiszolgálatra 1916-ban vonult be. Az orosz és olasz harctéren, mint rohamszakasz parnok küzdött. Majd Szerbiába került, 1918-ban szerelt le, mint zászlós. Bronz v. é., Károly cs. kér. tulajdonosa. Nemzeti hadseregben is szolgált. Chvosztik József. A képzőt 1903-ban Nagyszombaton végezte. Mint tanító Pöstyénben, Máj látón, Péter falun, mint kántortanító Kishartyánban, Csákányházán működött. 1905-től helyben tanít. Hangya Szöv. igazgatója. Hitelszöv.-nek 5 évig könyvelője volt. A háborúban részt vett. János öccse az olasz harctéren hősi halált halt. Felesége a Szívgárdát és a Mária Kongregációt vezeti. A gyermeknevelés terén elért sikereiért a népjóléti miniszter kitüntető elismerésben részesítette. Hatvani Viktor. A képzőt Nagyváradon végezte 1903-ban. Zagyvarékáson, majd Bihar széplakon működött, 1904 óta helyben tanít. Hangya Szöv. felügy. biz. elnöke, az „Ujszászi Testedző Egye- sület”-nek alapító- és vezető tagja. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be. Az albán harctéren küzdött s 1918-ban, mint zászlós szerelt le. Öccsei, József és Sándor hősi halált haltak. 102
