Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

Ceglédbercel. Nagyközség. — Hozzátartozik : Ceglédbercel — Cserő és Nagyállás. A községet 1482-ben Albertihez tartozó pusztaként említik. Az 1633—34. évi adólajstro­mokban a váczi nahije helységei között szerepel, 3 adóköteles házzal. A XVIII. században a Klára-rendí apáczák birtoka volt, egész a rendnek II. Józseftől 1785-ben történt feloszlatásáig. II. József 1785 —1787. között hannoveri németeket telepített ide, akik a községet szépen és szabályosan kiépítették, a kolerajárvány azonban nagy részüket elpusztította, mire az életben maradottak visszaköltözködtek régi hazájukba. Az elhagyott községbe Soroksáréi, Adonyból, Solymárról németek, Úriból és Czeglédről pedig magyarok telepedtek és 1804-ben önálló községgé alakultak. Ez időből való a helység pecsétje is. A helyi káplánságot 1787-ben alapí­tották ; az anyakönyvek 1797-ben veszik kezdetüket. A község újjáalakulása után 1806-ban, a helyi káplánságot anyaegyházzá emelték. A községnek, — amelyben villanyvilágítás van, — északi része dombos, a többi része sik terület. Jó anyagi körülmények között élő lakosságának földbirtoka túlnyomó részben más községek határában fekszik, mely többet tesz ki mint a község egész területe. A világháborúban hadbavonult katonák száma mintegy 500-ra tehető. Hősihalottak száma: 73, hadiözvegyeké: 21, hadiárváké: 12. Oláh megszállás alatt emberben veszteség nem volt, de gazdasági javakban a veszteség mai értékben 35—40,000 pengőre tehető. A hősiemlékmü felállítása folyamatban van. A földreformeljárás során kiosztottak 156 házhelyet, 63 hold szántót törpebirtokosok­nak. Középbirtokot nem alapítottak. A község németajkú lakosságának népviselete ven. Általános adatok. Lakosság: 3686 lélek. Magyar : 1472, német: 2214. R. kath.: 3676, ref. : 7, izr. 3. Házak száma: 769. Területe: 3618 kh., melyből a köz­ségé: 133. Szántó: 2693, rét: 325, legelő : 95, szőlő : 207, kert: 61, nádas : 45, terméketlen: 192 kh. Talajviszo­nyok: tulnyomórészben laza homok, kisebb részben kötött. Termények: rozs, átl. 2500 q, árpa 500 q, búza 1500 q., szilva, alma, káposzta, zöld­ségféle. Vas. áll.: Ceglédbercel megállóhely 1 km., Ceglédbercel—Cserő \1/2 km. Bérkocsi és szállás nincs. Posta : helyben. Táv,: Ceglédbercel— Cserő. Járb , Tkv., Cső.: Cegléd. OTI, Gazd. kamr., Törvsz.: Kecskemét. Iparfü., Kér. kamr., Píiig.: Bpest. Fő- szb., Adóhiv.: Monor. Pü. bizt.: Kis­pest. Pü. szak.: Irsa. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: Alberti- Irsa 17. Vezető jegyző : Stock Rezső főjegyző. Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte, jegyzői oklevelét Déván szerezte. Előbb Felső­szilváson jegyző 10 évig, majd Felsőfarkad község körjegyzője. 1919-ben a szegedi kor­mányhoz kerül, majd Budapestre, ahol a Belügyminisztériumban nyer ideiglenes beosz­tást. 1920-tól kezdve Ceglédbercel főjegyzője. A Levente Egyesület, a Népmüv. biz. elnöke, tűzoltó főparnok. A háború alatt mint nélkülöz" hetetlent katonai szolgálat alól felmentették. Öccsét, ki szintén körjegyző volt, a románok 1918-ban Kománfalván agyonlőtték. Aljegyző: Dózsa János. Középiskoláit Szabadkán, közig, tanfolya­mot Szombathelyen végezte, 1924 óta helyben aljegyző. Segédjegyző : Pöll Ferenc. írnok, végre­hajtó : Hochrein István. Községi biró: Szeidl Pál. Helybeli gazdacsaládból származik. A köz­ség életében vezető szerepet játszik. 6 éve viseli a bírói tisztséget, azelőtt esküdt volt. A polgári olvasókör tagja, a sport pálya meg­alapítása nevéhez fűződik. Mint népfölkelő 1914-ben vonult be az 1. h. gy. ezr.-hez és a szerb, olasz, román harctereken küzdi végig a világháborút. Kitüntetései : bronz v. é., Károly cs. kér., német vaskereszt. Sógora a Przemysl körüli harcokban eltűnt, Márton fia az olasz harctéren küzdött. Községi pénztárnok : Bernhardt József. Helybeli gazdacsaládból származik, 51 m. h. földjén és 1 m. h. szőlöbirtokán korszerű gazdálkodást folytat. 9 év óta a község pénz­tárosa, a Polgári Olvasókör az OKH. helyi fiókja felügy. biz. tagja. 1914-ben a Székes- fehérvári 19. honv. gy. ezr.-hez vonult be és az orosz harctéren Bukovinában küzdött. Kitüntetései: Kisezüst, Károly cs. kér. Öccse a Przemysl körüli harcokban eltűnt. Nős, egy fia van. Törvénybiró: Schönléber Gáspár. Közgyám: Farkas Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents