Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
66 Bénye Általános adatok. Lakosság: 1438 lélek. Magyar: 50, tót: 1380, egyéb: 8. R. kath : 10, ref.: 15, ágh. ev.: 1407, g. kath.: 3, izr. : 3. Házak száma : 270. Területe: 2863 kh., ebből a községé 31. Szántó: 2290, rét: 100, legelő: 187, erdő: 51, szőlő: 128, kert: 26, terméketlen: 80 kh. Erdőbirtok: 51 kh. kisbirtokosok kezén, kizárólag akácos telepítés. Talaj- viszonyok : agyagos, kötött partos földek. Termények: búza, rozs, kevés árpa, zab és tengeri. Átlag: 7 q. Cseresznye, szilva, kevésbé alma és körte. Vas. áll.: Monor 9 km. Bérkocsi rendelés : Bajnai, Monor, Fő-ut. Szállás a községben nincs. Körjegyzői székhely: Helyben. Törvszk., Pü.-ig., Iparfü., Kér. kamr.: Bpest, Főszb,, Járb., Tkv., Adóh., Pü.- szak. Táv,: Monor. Posta, Cső.: Gomba. Vál. kér.: Alberti. Mezőg. kamr , OTI: Kecskemét, Pü. bizt.: Kispest. Postaügynökség : Helyben. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: Gomba 2. Vezetőjegyző: Tóth József főjegyző. Régi nemesi család sarja. Középísk, tanulmányait Nagykőrösön, a közig, tanfolyamot 1911-ben Bpasten végezte. Működését Gyomron kezdte 1908-ban, mint gyakornok Maglódon és Foton, mint segédjegyző Üllőn működött. 1919-től helyben h. jegyző s ugyanez év végén egyhangúlag főjegyzőnek választják. A levente egyesület elnöke. A bényei ágh. ev. egyház felügyelője, A kávai faluszövetség fiókjának elnöke. Edesatyja gyömrői ref. lelkész volt 26 évig. 1915-ben a 32- gy. e.-hez vonult be, 31 hónapig az olasz és orosz harctereken küzdött, két ízben megsebesült s az összeomlás után mint t. zászlós szerelt le. Kitüntetései: Kisezüst és bronz v. é., Károly cs. kér. seb. érem. Egyik rokona : Tóth József a Nemzeti Színház örökös tagja volt, a szentesi színházat róla nevezték el. Segédjegyző: Mihály Béla. írnok és végrehajtó: Hollós Béla. Községi biró: Sáránszky János. Törvény- biró : Bohus Pál. Pénztáros : Viszkok János. Közgyám: Duchenka János. Postaügynök: Doleschall Lajos. Egyházak és iskolák. Ágh. ev. egyház. Lelkész: Doleschall Lajos főesperes. Középiskoláit Losoncon, a theológiát Eperjesen végezte 1891-ben. Működését Albertin kezdte, majd 1895-ig Erzsébetlakon és Módos- királyfa községben lelkészkedett. 1896-tól 1922-ig Nagylajosfalván lelkész és bánsági főesperes, utána Bénye község lelkésze lesz. Közs. képv. test. tag, a Népművelődési Egyesület elnöke, egyházkerületi törvényszéki biró. Ősrégi nemesi családból született. Lányai közül Ilona és Olga férje szintén lelkész, Katalin leánya férje egyetemi magántanár. A család nevezetesebb tagjai: Doleschall Pál és Doleschall Mihály Dénes lelkész és egyházi író, Dr, Doleschall Lajos Jávában angol katonai orvos, kinek a Nemz. Múzeumban kopo- nyagyüjteménye van, Dr. Doleschall Alfréd jelenleg a Pázmány Péter tud. egyetem rector magnificusa stb. Ágh. ev. elemi iskola. Igazgató tanitó: Petrusz Pál kántor. Gimnáziumot Rozsnyón, a tanítóképzőt 1895-ben Eperjesen végezte, majd Baráttelke és a nógrádmegyei Csehberek községben működött. Cseh megszállás alól menekülni volt kénytelen és 1921-óta a bényei ágh. ev. iskolának tanitója és kántora, 1929-ben pedig igazgatónak nevezik ki. Felvidéki családból származik. Fiai: Kálmán, aki levente oktató és Győző. 1914-ben vonult be katonai szolgálatra, az orosz és román harctereken küzdött, az összeomláskor mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: kisezüst, és Károly cs. kér. Tanítók: Petrusz Pálné sz. Mauritz Gizella. A* polgári iskolát Rozsnyón, a tanítónő- képzőt Szatmárnémetin végezte, 1922-től kezdve Bényén tanít. ' Schuch Károly. Tanulmányait Felsőlövőn végezte, a tanitói oklevelet 1914-ben szerezte. Előbb Váralján, majd Sérsekszőlősön, 1929 tői Bénye községben tanít, Német eredetű iparos családból származik. Egyesületek és szövetkezetek. Kötelező Tűzoltó Egyesület. Parnok: Mihály Béla. Levente Egyesület. Elnök: Tóth József, főoktató: Petrusz Kálmán. Községi irodatiszt. A helybeli ágh. ev. kán- • tor és ig. tanitó fia. Középiskoláit Losoncon végezte, 1923-tól 1925-ig a salgótarjáni vámőrségnél szolgált mint szakaszvezető, 1927-től kezdve helyben levente főoktató.
