Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
52 Szigetszentmiklós — Szígetujf alu Mészárosok és hentesek: Méh Sándor. Iparát helyben tanulta, i910-ben szabadult. 1912 óta önálló. Ipartest, v. vál. tagja. 15 évig a tűzoltóság tagja volt. Mozgósításkor bevonult, harctéren 48 hónapot töltött. Kitüntetése : bronz v. é , Károly cs. kér. Sógora Borsos Bálint hősi halált halt. Kincse István. Szakmáját Dunaharasztin tanu'ta, 1915-ben szabadult, mint segéd Bpesten dolgozott. Ipartest számvizsgáló, közs. elöljáró. Szilágyi telepen fióküzlete van. 1917-ben vonult be, megsebesült. Kitüntetése : bronz v. é., Károly cs. kér., seb. érem. 1‘5 évig a nemzeti hadseregben is szolgált. Feitser János, Becz Imre, Gere Pál, özv. Becz Pálné. Mozgóképszínház tulajdonos : Kerekes Lojosné. Pékek: Ullmann Kálmán. Szakmáját helyben tanulta apjánál, mint segéd is ott dolgozott. 1928 óta önálló sütőmester He’yi dalárda alapitó tagja, ipartesü- leti tag. Harctéren 1 évet töltött. Sógora : Kókai József hősi halált halt. Ullmann Gusztáv, Kocsis István, Csordás Lajos, Honig István. Rövidáru kereskedő: Lőwy Pál. Férfíruha kereskedő : Kremsier Bernát. Szabók: Boltos László, Bényi János, Tálas Gyula. Szénkereskedő: Katona Gáborné. Szikvizgyárak: Kocsis István, Bállá Károly. Szobafestő és mázoló: Zóna János, Gere Pál. Szeszfőzde : N. Gere András. Temetkezési váll.: özv. Simon Pálné, Dolinái Lajos. Téglagyár: Szigetszentmiklósi mészhomok téglagyár, tulajd,: Weisz Man- fréd R. T. Budapest. Tüzelőanyag keresk.: Katona Gáborné, Steiner Manó. Ugvnök. gabona és terményügynök: Graner János. Villanytelep: Grossmann Gyula és Szabó István. Vitézek: Simon Sándor földmives, Ba- rada Lajos postaaltiszt és Endrei Illés ács. Szigetujíalu* Nagyközség. E helység a XVIII. század elején települt. 1715-ben 10, 1720-ban 22 német és 3 tót háztartást írtak össze a helységben. A róm. kath. plébániát 1742-ben alapították. A templom 1776-ban épült. Szószéke 1770-ből, a Domonkos-rendtől származik. 1848-ig a ráckevei uradalom földesúri hatósága alá tartozott 1848 szeptember 29-én az itteni plébánia épületében irta alá Görgey Artur honvédőrnagy a Lóréven kivégzett gróf Zichy Jenő halálos Ítéletét. A birtok- rendezés és a tagosztály 1861—62-ben történt. 1878-ban nagy árvíz pusztított a helységben. Az itt látható és a Dunába benyúló romot régi kolostor maradványának tartják. A község és lakosság általában véve szegény, inkább gyümölcs- és szőlőtermeléssel foglalkozik. A világháborúban 380 férfi vonult hadba, akik közül 63 hősi halált halt ; emléküket a község emlékszoborral örökítette meg. A községben 11 rokkant, 35 hadiözvegy és 74 hadiárva van. A földreform során 44 igénylő összesen 3‘8 kát. hold házhelyet kapott. Általános adatok. Lakosság: 2000 lélek. Magyar: 150, német: 1842, tót: 7, egyéb : 1. R. kath.: 1995, ref. : 3, ágh. ev: 2. Házak száma : 460. Területe: 1865 kh., ebből a községé 20. Szántó: 459, rét: 77, legelő: 136, erdő: 338, szőlő: 529, kert: 21, terméketlen: 304 kh Erdőbirtok: 338 kh. a közbirtokosság tulajdona. 50 — 60 éves, akácos és gyümölcsös. Talajviszonyok: homokos, javarészt (95%) kötött. Termények : Alma, körte, szilva, cseresznye, szőlő, barack, újabban nagybani málna és almaparadicsom termelés. Vas. áll.: Szigetszentmárton—Sziget- ujfalu. 2 km. Szállás magán házakban. Autót lehet rendelni táviratilag is Niederkirchner István autófuvarozótól. Posta, táv. tel.: helyben. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Vál. kér.: Ráckeve. Törvsz.
