Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
48 Szígetszentmíklós. Nagyközség. — Hozzátartozik : Lakihegypuszta, Felsőtagi és Hárosi tanyák. A hagyomány szerint e helységet a ráckevei szigeten megtelepitett szerbek alapitották, 1440 táján. A mohácsi vész után azonban e helység elpusztult és a XVII. század elején magyarok költöztek ide. Az 1634—35. évi török kincstári adólajstromokban a kövi (ráckevei) járás községei között találjuk; ekkor 14 házzal szerepel A református egyház az 1626—29. években már fönnállóit. A templom épitési ideje ismeretlen. Mai alakjában 1798-ban állították helyre. Tornyát az 1853. évi nagy vihar ledöntvén, 1875-ben újraépítették. A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben vonta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával egyetemben. Az 1715. évi összeírás alkalmával 42, 1720-ban 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben. 1731—39-ig ifj. Patay János, a reformátusok szuperintendense lakott a helységben. 1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendezés alkalmával 73l8/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki e helységben. A község birtokában van egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztül lyukasztott fogantyúval, vagyis e pecsétnyomó még abból az időből származik, mikor a községbiró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő cimerkép egy rúddal keresztülszurt bárányt ábrázol. A rúd végén kereszt van, mig a helység jelenlegi pecsétjén buzogány. Az 1838., 1850. és 1876. években árvíz pusztított a helységben. A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a helység a ráckevei uradalomhoz tartozott. Jelenleg a kir. család ráckevei uradalma a helység legnagyobb birtokosa. A község határában feküdtek Háros és Szőlős elpusztult községek; előbbi a nagy Duna, utóbbi a soroksári Dunaág mellett. Mindkettő templomának a romjai még pár évtized előtt láthatók voltak. 1898-ban a dunai védgát építése alkalmával őskori agyagedényeket találtak, melyek a ref. iskola tulajdonába kerültek. Lakói szorgalmas, jobbára vagyonos nép. A községben Kaszinó, Polgári Olvasókör, Ipartestület, Dalkör és villanyvilágítás van. Területi változás történt 1918-ban, mert a „hárosi“ sziget Budafok városhoz csatol- tatott. A világháborúban hadbavonult katonák száma 693, hősi halottaké 72, hadiözvegyeké'45, hadiárváké 82. A forradalom, illetve a kommun alatt Szabó Gy. János, id. Besz B. Bálint, Csizmadi Ferenc és Besz Pál, mint túszok elhurcoltattak és el voltak zárva. A földreform során az igénylők 155 hold földet kaptak. Általános adatok. Lakosság: 4500 lélek. Magyar : 4410, német: 10, egyéb: 80. R. kath.: 450, ref.: 3865, ágh ev.: 15, izr : 90, egyéb: 80. Házak száma: 1060. Területe: 9046 kh. melyből a községé 172. Szántó: 5669, rét: 69, legelő: 558, erdő: 1358, szőlő: 558, nádas: 122, terméketlen: 595 kh. Erdőbirtok : Kir. uradalom birtokában 400 kh. akácos, többi kisebb parcellákban egyeseké. Talajviszonyok: könnyű agyag. Termények: Össztermés búza, 8000 q, rozs 8000 q, árpa 5000 q, tengeri 5000 q. Vas. áll.: Helyben. Szállás nincs. Posta, táv., tel. Cső.: Helyben. Törvsz., Pü.-ig., Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Vál. kér.: Ráckeve. OTL, Pü. bizt.: Pesterzsébet. Pü.j szak.: Dunaharaszti. Hatóságok, Intézmények. Községi elöljáróság. Telefon : 2, Vezető jegyző: Józsa Lőrinc főjegyző. Középiskoláit Kisújszálláson, a jegyzői tanfolyamot Nyíregyházán végezte. Tiszafüreden, Kískunlacházán segédjegyző, Ráckevén a. ügyi jegyző, 1921-től helyben főjegyző. Hitelszöv. Úri kaszinó, Ónk. Tűzoltó Test. elnöke és a Hangya szöv. igazgatója. Adóügyi jegyző: Kardos László. Középiskoláit Nagyenyeden és Kőrösön, a jegyzői tanfolyamot 1921-ben Egerben végezte. Bársonyoson jzőgyákornok, Szigetszentmikló- son h. s. jegyző, í921 -tői helyben aü. jegyző. Rokkant Egyesület és Polgári dalkör vezetője. 1914-ben vonult be, megsebesült, mint a 4. tíroli császár vadászezred főhadnagya szerelt le. Kitüntetései: bronz v, é., Signum Laudis, Károly cs. kér. Unokabátyja Szedlacsek Kornél főhadnagy Sábáénál hősi halált halt. Utólag a Vaskorona rendet kapta. Aljegyző: csaj ági Csajághy Pál. Középiskoláit Bpesten végezte, jegyzői vizsgát Hont vármegyénél tett 1896-ban. Lajosmizsén, Sáriban, Alsónémedin szolgált. 1919 óta helyben közig, aljegyző. Ipartestületi
