Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

46

Szígetszentmárton.

Nagyközség.

A község először az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a kövi (ráckevei) nahije községei között szerepel, 5 adóköteles házzal. A XVII. században rácok lakták; ezeknek a kipusztulása után Mária Terézia bajorokat telepitett ide, mig a még itt maradt rácok Rác- kevébe s máshova költöztek el. 1715-ben 9, 1720-ban egy magyar, 10 német és 2 tót adóköteles háztartást Írtak össze e helységben. A róm. kath. templomot 1788-ban Krisztina főhercegnő, Szász-Tescheni Albert herceg neje építtette, 1848-ig a ráckevei uradalom földesúri hatósága alá tartozott. 1838-ban oly nagy árvíz pusztított itt, hogy a viz a templomba is behatolt, noha az magaslaton épült. A tagosítás 1863-ban történt. 1886-ban a helység kétharmadrésze leégett. Van a községben hitelszövetkezet, önkéntes tűzoltó-egyesület és gazdakör. A község határában, nagyobb területen templom és épületfalak alapköveire szoktak bukanni. Némelyek szerint hajdan a község ott feküdt volna; valószínűbb azonban, hogy e maradványok egy másik elpusztult község nyomai.

A község a soroksári kis Duna-ág mellett, a Csepelszigeten fekszik. Lakossága, amelynek fő jövedelmi forrását a szőlőtermelés képezi, meglehetős szerény viszonyok között él. A világháborúban 182 férfi vonult hadba, akik közül 29 hősi halált halt. A községben 17 hadiözvegy és 36 hadíárva van.

Az ellenforradalomban a községi főjegyző vezetésével a lakosság hazafiasán gondolkodó része tevékenyen részt vett és a kommun bukása után a direktórium tagjainak a lakosság haragja elől menekülniök kellett.

A községet a kommun után román csapatok szállták meg és nagyobb számú szarvas- marhát, sertést és baromfit, valamint több kocsira való gabonát, takarmányt és nagymennyiségű bort vittek el, minden ellenérték nélkül.

A földreform kapcsán összesen 36 igénylő részére összesen 18 k. hold 400 négyszögöl^ szántó jutott.

Általános adatok.

Lakosság: 1200 lélek. Magyar: 165, német: 1035. R. kath.: 1170, ref.: 22, ágh. ev.: 2. Házak száma: 207.

Területe: 1858 kh., melyből a községé 95. Szántó: 1066, rét: 17, legelő : 208, erdő : 76, szőlő : 282, kert: 24, terméketlen: 185 kh. Erdőbirtok: apró parcellákban egyeseké, akác, szil, tölgy, nyár vegyesen. Talajviszonyok: sík terület, részben fekete, részben homokos. Termények: átlagtermés búza 8 q, rozs 8 q, árpa 9 q, zab 9 q. Alma, körte, barack, szilva, szőlő, cseresznye, meggy, dió, eper.

Vas. áll.: HÉV. Szígetszentmárton. 1*3 km., Szállás magánosoknál. Rév- közlekedés : Szígetszentmárton—Kis- kunlacházai rév, 400 m. Posta, táv., tel. OTI.: Helyben. Törvsz., Pü.-ig. Mezőg. kamr., Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Főszb., Adóh., Járásb., Tkv., Vál. kér., Pü. szak.: Ráckeve. Cső.: Tököl. Pü. bizt. Pesterzsébet.

Hatóságok, intézmények.

Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző : Gyenes Gyula főjegyző.

Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte 1906-ban. Mint segédjegyző Ráckevén működött, 1918-tól helyben főjegyző. Hadiszolgálatot 1914—15. évben teljesített. Részt vett a szerb és orosz harcokban s mint hadnagy szerelt le. Kommun alatt ellenforradalmi magatartásáért az élete veszélyben forgott, le is volt tartóztatva. Felesége Gózony Eszter, 2 leány gyermeke van.

Községi írnok: Ackermann Aladár. Községi biró: id Schreiner János. Törv. biró: Lerner Gáspár K. Közgyám : id. Kleineisel József. Pénztáros : Lerner Lénárd B.

Egyházak, iskolák.

R. kath. egyház. Plébános: Kulcsár József.

Áll. elemi iskola. lg. tanító: Jar- zsembszky Oszkár.

Iskoláit és a képzőt Eperjesen végezte. Tanítói működését Göllnícbányán kezdte 1918-