Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
344 Kalocsa melyek az árvíz veszedelme miatt több utcában összehordott dombon épültek, Nem ritkák külsejükön a kalocsai nép művészi érzékét dicsérő, csinos, virágos díszítések. A város utcái egyenesek, a házakat, udvarokat tisztán tartják, amint egyáltalában Kalocsa népét értelmesség, tisztaság és csinosság szeretete jellemzi még a ruházatban is. Újabban bővült a város az érsekség cselédlakásaival, a házak számáról elnevezett „Negyvennyolc‘‘-cal, a vásártéri és a Vajason túli városrésszel. A városi építkezés a nyolcvanas évek végén kezdett élénkebbea megindulni. Még 1870—80 között a Nagy-utcán több régi telepes hazat lehetett látni, azóta ezek eltűntek és a Nagy-utca, ma Szent István-utca, palota- szerű épületeivel, aszfa't járdájával és kövezett kocsiutjával nagyvárosi képet mutat. Kiépültek a Szent István-utca mögötti utcák is csinos polgári házakkal, hatalmas méretű gőzmalmok épültek, a vasút felé vezető Kossuth-utca pedig egyre szebb külsejű utcává fejlődik. Egészséges ivóvizről is gondoskodott a város három artézi kuttal, melyhez a negyedik a népjóléti miniszter ur gondoskodásából járult és meleg vizével Kalocsának a rég óhajtott fürdőt van hivatva szolgáltatói ; egy ötödik fúrását pedig a város Vajason túli részében megkezdték. A szépen neki indult fejlődés Várady érsek halála után utódja, gróf Zichy Gyula érsek alatt is folytatódott. Felépült a még Várady érsek alatt létesült állami polgári iskola részére az uj polgári iskola épülete, újra benépesült a tanítóképző intézet, uj életre kelt az évek óta üresen pangó Tanitókháza és uj otthont nyert az érseki közkórház. A hatalmas és szép kórház, mely az érsekség, a város és a népjóléti minisztérium közreműködése által jött létre, most már nemcsak a közoktatás, hanem a közegészség ügy szempontjából is gócponttá teszi Kalocsa városát, mely 1921. szept. 21-én r. t. várossá alakult. A székesegyház és érseki palota. Olasz barok-stilusban, a középkori székesegyház alapjain épült föl a székesegyház. A templom belső fölszereléséből és diszitéséből nagy mübecsü a Patasich Gábor költségén 1741—42 ben készült és művésziesen kirakott 12 kanonoki stallum, a kanonoki sekrestye relief-képei, melyeket két olasz stukaturista készített Simonetti kalocsai líceumi tanár tervei szerint. Továbbá a két sekrestye remek oszlopos portáléi és a templom boltozatán alkalmazott relif-képek, melyek szakértők szerint értékes művek. Karrarai márványból faragott főoltárát Kunszt érsek (1852—1866) állíttatta, az oltár ikonosztáz-alaku képtartóját Roesner tanár tervezte. A háromöles remek oltárkép, mely a Boldogságos Szűz mennybemenetelét ábrázolja, Kupelwieser Lipótot vallja mesterének, az ikonosztázon levő többi kiváló képpel együtt. A templom hat mellékoltárából a Fájdalmas Szűz oltárának képét Ellinger, az Őrangyal és Szent István oltárát pedig Pesky festette, A szentély előtt álló remek Szent István- és Szent László-szobrot karrarai márványból Kunszt érsek szerezte be, mindkettő Izsó Miklós elhunyt szobrászunk remeke. A templom két tornyát összekötő hídon álló hatalmas Bold- Szűz szobrát Haynald érsek állíttatta fel. Azon a helyen, ahol most az érseki rezidencia áll, ott volt a középkorban az érseki várkastély is. A mostani rezidencia udvarán és pincéjében néhány év előtt fölfedezték szerpentinből rakott hatalmas alapfalait. Széchenyi Pál érsek (1696—1710.) azonban már ennek nyomát sem találta. Széchenyi a vár régi helyén kisebb érseki lakot emeltetett, melyet azonban a Rákóczi mozgalmak alatt fölgyujtottak. Utódja Csáky Imre 1724—25-ben ismét helyreállittatta, fallal és sáncárokkal vétette körül, főkapuja előtt fölhúzható híddal. A Csáky-féle kastély 1776-ig állott, amely évben Patasich Adám érsek azt leromboltatta és helyébe a mostani nagyobbarányu rezidenciát építtette. Négy freskója Mciulpersch műve. Keleti szárnyában van a főszékesegyház 76,000 kötetes hires könyvtára. Kereskedelem, ipar,'Kalocsa kereskedelme ősidőktől fogva leginkább termény- és állatkívi- telből áll. Lótenyésztéséről ma is jó hírneve van Kalocsának és vidékének. Hajdan a Vajas, mint a Duna hajózható ága, tartotta fenn a közlekedést a távol vidékkel, vásárjai pedig a vidék középpontjává tették. A török hódoltság után már korán találunk kereskedőket Kalocsán. Első kereskedői görögök voltak. Az uszódi hajóállomás, a Kalocsa—kiskőrösi vasúti vonal, valamint a hajóállomáshoz és a szomszédos községekbe vezető utak kiépítése következtében mind a kivitel, mind a behozatal erősen emelkedett. Vásárjait Kalocsa már 1720-ban kapta. A vásárjog 1787-ig majd a földesuré, majd a városé volt, mely évben az uriszék végleg a városnak ítélte oda, A kalocsaiak helypénzt nem fizettek. A hires fajszi paprika leginkább Kalocsa piacáról kerül forgalomba. Mivel Kalocsa, mint város, a török előtti időben a vidék középpontja és vásáros hely volt, annak fejlettebb iparát és kereskedelmét feltételezhetjük. Utána Kalocsa ipara és kereskedelme fellendült. A város az érsekséggel kötött kontraktusában 1713-ban iparosok és kereskedők betelepítésére és vásárok tartására kötelezte magát. Csakhamar kezdtek is Kalocsán iparosok megtelepedni. 1737-ben már fennállott a csizmadia-céh, mely után gyorsan megalakultak a többi szakmák céhei is. 1872-ben a céhek eltörlése után, a mesterek azonnal ipartársulatot alakítottak. Kalocsának értelmes és törekvő iparossága van, képzettségükkel a magasabb igényeket is kielégítik. Sajnos, a trianoni helyzet folytán beállott országos nyomor és munkahiány a kalocsai iparosokat és kereskedőket is nyomasztóan sújtja. A világháború és forradalmak. A háború folyamán 4, akkor felállított kórházban az irgalmas nővérek mellett a kalocsai hölgyek is önfeláldozással ápolták a sebesült katonákat. A hazáért a polgárság az anyagiakon kívül 130 hősi halottal áldozott. A hősök iránti hála azonban a háború után is megnyilatkozott, dr. Várady L. Árpád érsek a vasúti indóház alatt
