Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
Szeretnie. Nagyközség. — Hozzátartozik: Hatszíget-, Réti-, Erősalj-, Gyürűsalj- és Alsópőrböly-puszta. A középkorban Bodrog vármegyéhez tartozott. Legrégibb adatunk 1323-ból van a helységről, midőn a kalocsai káptalan a Báthmonostor szomszédait elősorolja, amelyek között előfordul Szeremle (Zeremlyen) nemessége. 1355-ben Gergely mester bessenyői comes birtoka. A török világban nem pusztult el. Oláh Miklós is megemlékezik róla. A török kincstári adó- összeirásokban 1580-82 között 66 házzal,. 1590-ben 75 házzal van fölvéve a bajai nahijéban. 1715-ben 25, 1720-ban 44 adóköteles háztartást Írtak össze. Lakosai ekkor mind magyarok voltak. Fejődomb-, Bács- és Malom-puszták tartoztak hozzá. 1727 óta a kalocsai érsek birtoka s azóta Érseki-Szeremlyének is nevezik. A falut 1773-ban telepítették a mostani helyére; azelőtt Pandúr-szigetén feküdt. A reform, egyház anyakönyvei az 1743. évben kezdődnek. A ref. templom 1797-ben épült. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura. Az 1826., 1868. és 1876. években nagy tűzvész pusztított itt, 1876-ban pedig a Ferenc-csatorna tápzsilipje megromlott és az árvíz behatolt a helység belterületére. Határszabályozás 1869-ben történt. A háborúba bevonult 385 lakos közül hősi halált haltak 64-en. Maradt hadiözvegy : 50, hadiárva: 17. A szerb megszállás alatt elrekvíráltak 216 marhát, 180 lovat. A hősi halottaknak emlékoszlopot állítottak. A földigénylők a földreform során 304 kát. holdat kaptak. Általános adatok. Lakosság : 1718 lélek, ebből magyar: 1707, tót: 5, szerb: 2, egyéb: 4. R. kath,: 400, ref.: 1307. ágh. ev.: 3, g katb.: 4, g. kel : 2, izr.: 2. Házak száma: 490. Területe ’ 5800 kh., melyből a községé: 249. Szántó: 4174, rét: 371, legelő: 262, erdő: 318, kert: 84, nádas : 57, terméketlen : 532 kh. Talaj- viszonyok : középminőségü, kötött talaj. Termények : búza, árpa, zab (átlag 10 q), kukorica 13 q. bab, alma, körte, szilva, kajsziabaraczk. Erdő: fűz, nyár, szil és tölgy 8-tól 20 évesig. Tulajd.: a Kalocsai Érseki Uradalom, 318 kh. Vasút és hajóállomás: Baja. Vas. áll. 9 km., hajóáll. 10 km. Bérkocsi kapható, szállás nincs. Posta, táv.: helyben. Főszb., Pü. bizt.: Kalocsa. Vál. kér.: Kiskőrös. Törvsz. : Szekszárd. Járb., Tkv. Cső.: Baja. Püig , Me zog. kamr. : Kecskemét. OTI., Adóhiv.: Kiskunhalas. Iparfíi., Keresk. kamr : Bpest. Pü. Szak.: Sükösd. Hatóságok, intézmények. Közs. Elöljáróság. Tel. : 1. Vezető jegyző: nyáregyháziNyáryBéla főjegyző. Helybeli születésű, középiskoláit Kiskunhalason, a közig, tanfolyamot Pécsen végezte. 1901- ben lépett közig, szolgálatba mint gyakornok Szeremlén, később s. jegyző lett. 1907-ben Kecelen s. jegyző s még ugyanez évben Prónayfalvára választják meg a. ü. jegyzőnek. 1921 óta Szeremle vezetőjegyzője. Régi nemesi família, 1438-ban Albert királytól kapták a nemességüket. Már apja és nagyapja főjegyzői voltak a községnek. A ref. egylet diszelnöke, a Levente Egyesület, az Iskolánkivüli Népmüv. elnöke. Szerb megszállás alatt a szerb hüség- eskü letételét megtagadta, miért hivatalából elmozditották. Adóügyi jegyző : Kovács László, köz- ségbiró : Elek János, törvénybiró : Ézsi Albert, pénztáros: Kiss Rezső, közgyám : Bárdos Illés. Postamester: Nyáry Mária. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Horváth Ferenc. Ref. egyház. Lelkész : Tóth Bálint. R. kath. el. iskola. Kántortanitó : Datier Lajos. Ref. el. iskola. Kántortanitó : Nyerges Gyula. Középiskoláit Siklóson, a képzőt Pápán végezte. Előbb Gerjen, majd Dunaszentgyör- gyön tanít, 1909-től kezdve pedig Szeremlén. A helybeli Hitelszöv. igazgatója, Népmüv. előadó. Háború alatt a szerb és orosz harctereken küzdött, majd idegsokkal került haza és mint 40 %-os rokkant szerelt le. Nős, két gyermeke van. Tanitó: Magdika Mihály. Egyesületek és szövetkezetek. Kötel, tűzoltóság. Parnok: Hatházy Balázs. Levente Egyesület. Elnök : NyáryBéla főjegyző. Oktatók : Hatházy Balázs, Dittler Lajos.
