Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
335 Szakmán Nagyközség. — Hozzátartozik : Alsóerek, Kállay,_ Gombolyag, Felsőerek, Csomag-p,, Kistény, Keserűtelek, Kisülés, Karácsony, Résztelek, öregtény, András,- Benedek,- Bolvári,- Ludas-, Pécsi- és Szalontaiszállás. A helység azelőtt Kalocsa külterületéhez tartozott. 1897-ben alakult önálló községgé. 1848-ig a kalocsai érsek volt e helység földesura. A róm kath. templom 1831-ben épült. A határban találtak régi ezüstpénzeket és őskori edényeket, melyeket Budapestre küldtek. A község, melynek lakossága kedvező anyagi körülmények között él, a környék legmagasabb pontján — 101 mt.-re a tengerszine felett — fekszik. Általános adatok. Lakosság: 3580, szinmagyar. Róm. kath.: 3568, ref. : 10, ágh. ev, : 2. Házak száma : 622. Területe : 14811 kh , melyből szántó : 8504, rét: 975, legelő : 4145, erdő : 16, szőlő: 21, kert: 1, nádas: 300, terméketlen : 854 khold. Erdőbirtok : Érseki Uradalom akácosa. Talajviszonyok : fekete homok és szikes keverve. Termények: búza. Vas. áll.: Szakmár 3 km. Szállás: Orgona vendéglőben. Posta, táv., tel., Cső. : helyben. Törvsz., Főszb., Adóh., Járb., Pü. bizt. Pü. szak., Vál. kér.: Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Iparfü. és Kér. kamr.: Budapest. OTI. Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezetőjegyző: Derekas Gábor főjegyző. Aü. jegyző : Preszly István. Középiskoláit Zomborban, közig, tanfolyamot Nagybecskereken végezte. Előbb Kerény és Bácsszentivánon, 1915-tői helyben működik. Levente főoktató, népműv. biz, előadója. 1914- ben vonult be, kétszer sebesült. Kitüntetései: Sign Laud., Károly cs. kér. Mint főhadnagy szerelt le. Községi bíró : Tóth András gazdálkodó. Közs. képv. test. tag- Kath, kör volt elnöke, Törvhatósági biz., mezőgazdasági biz. tag, Olvasókört lapító tagja. Község fejlesztésében (földbirtok reform) tevékeny résztvett. Világháborút végigküzdötte, 3*/a évi orosz fogságot szenvedett. Törvénybiró: Tóth János. Községi pénztáros: Szabadi Ferenc Közgyám : Tóth János. Postamester: Milvius Viktória. Egyházak és iskolák. R. kath. egyház, (belterületi). Plébános : Farkas Lajos. R. kath. plébánia (külterületi). Plébános : Szabó Sándor. Középiskoláit Kiskunfélegyházán és Kalocsán, a theológiát Kalocsán végezte 1924-ben. Előbb Hercegszántón és Györgypusztán működött, 1928-tól Szakmár-Reserüteleken plébános. Községi képviselő, testnevelési bíz. és felsőereki kath. kör elnöke, iskolaszék igazgatója. R. kath. el. iskola. Igazg. tanító: Kelemen Albert kántor. Tanítók: Fehér Nándor. Középiskoláit Szatmárnémetin, tanítóképzőt Kalocsán végezte 1918-ban. Alsóereken. 1926- tól Révteleken tanít, Levente Egylet főoktatója, népműv. előadó. Harctéri szolgálatot 1917—18-ban teljesített, mint önk. tizedes szerelt le. A Nemzeti Hadseregben is szolgált. Kovács Gábor. Középiskoláit Bpesten, a képzőt Nagykőrösön végezte 1907-ben. Előbb Ordason, Lovasberényben és Párdányban működött, most Révteleken tanít. Hadiszolgálatra 1914- ben vonult be, kétszer sebesült, mint zászlós szerelt le. Vakarcs Gyuláné sz. Felter Anna. Középiskoláit és tanítóképzőt Kalocsán végezte 1907-ben. Előbb Keserütelekeh, majd Gombolyagon működik, Népműv. biz. előadója és tanfolyam vezetője. Műkedvelő előadások ésbasszió játékok vezetője. Férje ny. csendőrtiszthelyettes, tábori csendőrségnél a hadtáp körletben teljesített szolgálatot. Több kitüntetésben részesült. Kovács Jánosné. Középiskoláit Kalocsán, az óvónőképzőt Esztergomban, a tanítóképzőt Kalocsán végezte 1922-ben. Előbb Péterréven, 1923-tól Óregtényen működik. Népműv. előadó és tanfolyam vezető. Pál Istvánné. Középiskoláit és a képzőt Baján végezte 1920-ban. Előbb Bátmonostoron, 1927-től Felsőereken működött. Férje, Pál István orvos- tanhallgató. Atyja, Szlavikovics Ferenc harctéren szerzett betegségében meghalt.
