Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
331 Nemesnádudvar— Öregcsertő Gutgesell István, Virágh János. Er- hardt Béla, Kovács Jakab. Kőműves: Wittmann József, Szélig Tamás. Kötélgyártók : Rubold Sándor, Szukob Jakab. Rövidárukereskedők: Heisler Simon, Kalmár Sámuel. Szobafestő és mázoló : Rítschl Miklós. Tollkereskedő: Totzer Jenő. Vaskeresk.: Kalmár Sámuel, Erdős Károly. Vitézek : Sándori Mihály, Fekete Ádám. Öregcsertő. Nagyközség. — Hozzátartozik : Kisciertő, Örjeg, Tajárí-pta és Szabadi-tanya. A községről — a török uralom előtti időkből — nem maradt fenn emlék, hogy azonban ezen időben a község létezett és temploma is volt, következtetni lehet abból, hogy a községnek emelkedettebb részét még a mai napig is „Szentegyházdomb‘‘-nak hívják. A tőrök hódoltság alatt a község elpusztult s az elmenekült lakosság Kalocsán húzódott meg. A török uralom után kezdett ismét visszatelepedni s ezen visszatelepedő családok között az elsők a Vén, Jeneí, Tamás és Csáti családok voltak. A község eleinte úgy közigazgatásilag, mint egyházilag Kalocsához tartozott. A plébánia Homokmégyen volt. A közoktatásról Kalocsa gondoskodott s úgy Öregcsertőn, mint Kiscsertőn róm. kath. jellegű iskolát építtetett. A róm. kath. templomot 1893-ban Csúszka György érsek építtette. Ugyancsak ő építtette 1904-ben a kiscsertői kápolnát is. A lelkészi szolgálatot 1919-ig részint a homokmégyei plébános, részint a kalocsai „Jézus társaság“-i atyák látták el, amikor is Várady Árpád érsek a községben lelkészséget alapított. Néhány év múlva aztán gróf Zichy Gyula a Jelkészséget plébániává emelte. A világháborúnak 60 hősi halottja volt. A község az ellenforradalomban tevékeny részt vett, mely 3 hősi halottat vett áldozatul és egy 50%-os rokkantja maradt. A földreform során 5 h. 1021 Q öl föld osztatott ki. Általános adatok. Lakosság: 1700, szinmagyar. Róm. kath. : 1688, ref. : 8, unit.: 1, izr. : 3. Házak száma: 304. Területe : 6205 kh., ebből a községé : 2. Szántó : 4242, rét: 874, legelő : 858, szőlő: 1, kert: 7, terméketlen: 221 kh. Talajviszonyok: kötött agyag, sok szik, 500-600 kh. tőzeges. Termények : búza, árpa, zab. átlagtermés 8 q és tengeri Vas. áll.: Öregcsertő 150 m. Szállás nincs. Posta, táv., tel.: helyben. Törvsz., Főszb., Adóh., Járb., Tkv„ Vál. kér., Pü. bizt., Pü. szak.: Kalocsa. Pü. ig., Mezőg. kamr. : Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr, : Bpest. Cső.: Homokmégy . Oil: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző : Greksa István főjző. Középiskoláit Kiskunhalason, a közig, tanfolyamot Nagybecskereken végezte. Mint gyakornok Harkán működött, Homokmégyen segédjegyző volt, 1920-tól helyben főjegyző. Működése alatt telefont vezettek be, jegyzőlakást és három tantermes iskolát építettek. A háború alatt az orosz harctéren 47, az olasz harctéren 4 hónapot töltött. Mint hadapr. jel. őrmester szerelt le. Kitüntetései: Kor. ez. érd. ker„ Károly cs. kér., bronz v. é. és német ez. ér. Egyszer sebesült. Adóügyi jegyző : Ferenczy István. Középiskoláit Székelykereszturon, közig, tanfolyamot Egerben végezte 1922-ben. Sjegyző Szatmáron volt. 1925-től helyben a. ü. jegyző. Közs. biró : Vén József, törv. biró: Kákonyi István, pénztáros : Kiss Vén Ignác, közgyám: Illés István. Postamester: özv. Lúgért Antalné. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános : Lenzsér Péter. Született Kalocsán 1882 okt 21-én. Pappá szentelték 1907 julius 1-én. Mint káplán működött Bácskertesen, majd Temerínben, 1908- ban Nagybaracskán, 1909-ben Fajszon, 1910- ben id. adminisztrátor, majd káplán ugyanott, 1913-tól Magyarkanizsán, 1921-ben lelkész Soltszentimrén, 1930-ban plébános Öreg- csertőn, 21
