Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

324 Homok mégy Általános adatok. Lakosság: 3200. Szinmagyar.R.kath.: 3184, ref.: 3, g. kel.: 1, izr.: 12. Há­zak száma : 625. Területe : 12.510 kh.( melyből a köz­sége : 127. Szántó: 8881, rét: 2496, legelő : 747, erdő : 21, szőlő : 27, kert: 14, nádas 95, terméketlen: 229 kh. Talajviszonyok: köiött és homokos. Termények: búza, árpa és tengeri. Vas. áll.: Öregcsertő 6 km , Szakmár 5V2 km. Hajóáll.: Kalocsa 13 km. Posta, tel. Cső : Helyben. Távirda: Öregcsertő. Törvszk., Főszb , Adóh , Járb, Pü bizt., Pü. szak., Tkv. Vál. kér.: Kalocsa. Iparín, és Kér. kamr.: Bpest. OTI.: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: Kalocsa 31. Vezetőjegyző : Bihari Béla Ferenc fő­jegyző. 1900 óta Pestvármegyénél teljesített szolgá­latot, 1910. évi jul. 14-től főjegyző Képesítése jog- és államtud. végzettség, jegyzői és állam­számviteli oklevél. Gazdakör alapitója és el­nöke, gazdasági előadásokat tart, mintagazdasága a gazdálkodók okulására szolgál Lev»-nteotthon számára házat, Kulturház számára telket vásá­rolt. Kulturház céljaira 800 P értékű színpad és u. o. értékű harmoniumot szerzett be. Meg­szervezte a kötelezett tűzoltóságot 4 szakasszal. Az előbb kopár községet befásitotta. Szakmár- Homokmégy törv. hat. ut építését kieszközölte. Világháborúban 1917/18. évben vett részt. A nehéz tüzérségnél szolgált mint hadnagy. Ellen- forradalomban részt vett. Fajszi fegyveresekkel megnyitotta a vörösök által megszállt érsek- csanádi vonalat, miáltal az ellenforradalmárok menekülését elősegítette 2 uj iskola felépítését vitte keresztül 1929-ben. A r. kath. hitközség megalakulása óta annak világi elnöke, 1910 nov. 4-től 1929. év végéig Pest vm that. biz. tagja volt a vármegyének, szerkesztője és ki­adója a „Gyakorlati közig, szótár és törvény­mutató cimü" műnek. A. ü. jegyző: Oravecz Szilárd. Közs. biró: Takács János. Önálló gazda. Volt közs. képv. test. tag. 1927-től közs. I. biró. Kath. Egyház gondnoka, iskolaszéki tag, az alsómégyi Kath. Körnek és Gazdakörnek volt elnöke, járási mezőgazd bi- zotts. tagja. Vejei: Farkas Gergely, András István, Varga Sándor résztvettek a világhábo­rúban. Varga Sándor súlyosan sebesült s mint szakaszvezető szerelt le több kitüntetéssel, Törv. biró: Kákonyi Károly, pénz­táros : Romsics Ignác, közgyám: Szabó Ferenc. Postamester: Járolyné sz. Kiss Mária. Csendőrőrs. parnok: Balázs János tiszih. Állami szolgálatba lépett 1909-ben. Mint parnok. Magyarcsanádon, mint helyettes AI- győn szolgált. 1929-től helyben működik. Há­ború folyamán a táb. csendőrségnél szolgált Frontszolgálatot is teljesített. Kitüntetései: kis ez v. é., Kor. vas érdemker., seb. érem. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Bagó Mihály egyh. elnök, polg, elnök: Bihari Béla Ferenc, gond­nok : Takács János, pénztáros: Szabó Ferenc, jegyző: Radich Tivadar. R. l<ath. elemi iskola. Kántortanitó: Radich Tivadar. Középiskoláit és a képzőt Kalocsán végezte. 1924-ben Atalán és Liczkóvadamoson műkö­dött 1928-tól helyben tanít Leventefőoktató, népmüv gondnok és előadó, továbbképző tan­folyam vezetője. Tanítók: Kóka Sándorné sz. Urhegyi Etel. A képzőt 1903-ban végezte. 1906-tól Hillye- szálláson, 1918-tól helyben tanít. Férje 1907-től a csendőrség szolgálatában áll. Mint örspamok 16 évig működött helyben. A kommunisták leverésében aktiv részt vett, a Hajós elleni támadást vezette, itt sebesült meg. A kommu­nisták erőszakoskodásait, Hillyeszállás kirablá­sát megakadályozta. 1919-ben mint tiszthelyet­tes vonult nyugalomba. Fivére hősi halált halt. Csicsáky Anna Mária. Középiskoláit és a képzőt 1908-ban Kalo­csán végezte. 1913-tól helyben működik Nép­müv. előadó, továbbképző tanf. vezetője. Fivérei, Sándor és László hősi halált haltak. Bedics Erzsébet. Középiskoláit Kalocsán végezte, tanárnői diplomáját Bpesten kapta 1914-ben Előbb Pálmonostoron és Apátfalván működött, 1918- tól Hülyén Népmüv. előadó, továbbképző tanf. és Szivgárda vezetője. Turcsányi Gyula. Középiskoláit Aranyosmaróton és Aszódon végezte, képzőt Kalocsán 1926-ban. Előbb Adácson működött, 1928 óta Halomszálláson. Leventeoktató, népmüv. előadó, Olvasókörjegy­zője. Würtz József gazd. tanító. 9 évig Öregcsertőn működött, 1930. május 1-től a gazdasági iskolához nevezték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents