Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
318 F oktő—Géderlak Hentesek és mészárosok : özv. Buczkó Jánosné sz. Molnár Ágnes. Néhai férje Bátaszéken szabadult, segéd éveit Bécsben, Bpesten, Hódmezővásárhelyen, Kiskőrösön stb. töltötte, 1900-ban lett önálló, 1929-ben meghalt, azóta az üzletet fiával vezeti. Szikvizgyár tulajdonos. Néhai férje 54 havi harctéri szolgálatot teljesített. Kitüntetései: bronz v, é., szóig, vas érd. kér., Károly cs. kér. Kalapos Vilmos, Kovács Pál Korcsmárosok: Buczkó Károly, if] Buczkó Károly, Kovács Pál, Kálóczi István, Balogh Istvánná, Kath. 01 vasókör. Mácsai Sándor, Petróczki Ferenc, Ref Olvasókör, Olteán János, Sípos István, Fekete Lajos. Kádár: Laposa Gábor. Kovácsok : Bazsó Sándor. Kalocsán 1918-ban szabadult. Bátyán, Kaposváron, Esztergomban, Márisch-Ostrauban és Kalocsán töltötte segéd éveit, 1920 óta önálló. Ref. Olvasókör tagja. Katonai szolgálatra 1914-ben vonult be. 37 havi szolgálata van. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér. 1918- ban szerelt le, mint tizedes. Öccse, Bálint a harctéren szerzett sebeibe belehalt. Felesége, Dömötör Julianna. Arany Gyula, Farkas István, Hajpál Lajos. Hajpál Zsigmond, Molnár József, Vas János. Kőmivesek : Kovács Imre 1913-ban Foktőn szabadult, segéd éveit Úszódon töltötte, 1924 óta önálló A nemzeti hadseregben a csendőr századnál szolgált, 1921- ben szerelt le Nős, 2 gyermeke van. Nagybátyja, Sipos Ferenc a szerb harctéren eltűnt. Buczkó István, Buczkó Mihály, Ku- kovics Ferenc, Pénzes Ferenc, Petróczki István. Pék: Kohlman István. 1885-ben szabadult Pakson, segéd éveit Bpesten töltötte. 1922 óta önálló. A Kath. Olvasókör és a Kath. Iskolaszék tagja. Hadi- szolgálatra 1916-ban vonult be, leszereléséig a tábori sütödékben szolgált. Nős, három gyermeke van Géderlak. Nagyközség. — Hozzátartozik : Péterföld, Pusztaiak és Terhel. A község azelőtt Géder, vagy Uj-Lak néven volt ismeretes. 1690-ben Kis-Lak név alatt az elhagyott helyek között Írták össze. Az 1720. évi összeírásban már Géderlak néven szerepel, kilenc adóköteles jobbágy-háztartással. Lakosai akkor is magyarok voltak, akik 286 köbölös szántóföldet, 7l kaszás rétet és 140 kapás szőlőt műveltek. A helységben még egy malmot is felvettek az összeírásba. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, 21 2u/32 negyedosztályu urbér- telket írtak itt össze. A helység 1770-ig a Duna mellett, a zádori rév közelében, a zádori erdő helyén állott. Jelenlegi helyére, a Géder-dombra, az árvizek rongálásai miatt 1770—75 táján költözött, oda, ahol valamikor már egyszer a község állott. Innen nevezték Géder vagy Uj- Laknak. A róm. kath anyaegyház 1814 óta áll fenn. A templom 1808-ban épült. 1848-ig a kalocsai főkáptalan volt a helység földesura és most is az a legnagyobb birtokosa. 1862-ben ismét nagy árvíz pusztított a községben. A község, amelynek lakosai földmiveléssel és paprika árusítással foglalkoznak, a Duna mellett fekszik. Általános adatok. Lakosság: 1612, szintnagyar Róm. kath.: 1584, ref.: 6, izr.: 8, egyéb : 14, Házak száma: 382. Területe: 2994 kh., melyből a községé: 244. Szántó: 2233, rét: 94, legelő: 165, erdő: 271, szőlő: 14, kert: 59 nádas: 26 terméketlen: 132 kh. Erdőbirtok: Kalocsai Főkáptalan tulajd., szil, tölgy, juhar, kőris, akác, nyár. Talajviszonyok: 300 kh. fekete homokos talaj, a többi része fekete agyagos föld. Termények: búza, árpa zab, hagyma, zöldség, paprika, alma körte. Évente 9000 q gabona terem Vas. áll. : Dunapataj 8 km. Hajóáll.: Ordas 8 km. Szállás: özv. Varga Mi- hályné vendéglőjében. Az állomásokon kocsi és autó kapható. Postah., Táv., Tel : helyben. Törvsz., Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Pü. bizt., Pü. szak. és Vál. kér.: Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Cső. : Úszód. OTI : Kiskunhalas.
