Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
315 Foktő. Nagyközség. — Hozzátartozik : Kisfoktő, Meszes, Baráka és Kőégető puszta. Ami a község eredetét illeti, már a mohácsi vész előtt létezett. Néperedete „Föktü“, vagy az újabb Írásmód szerint „Foktő“ s a vajasfoktól vette nevét, amely a Dunával volt összeköttetésben s a község nyugati, vagyis a Duna felőli védgát töltésénél szakadt meg. Ezen „Fok“ a községet kétrészre osztja 1599. tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelem szállító hajóit Foktő és Úszód között szétverték. A törökhódoltság alatt nem pusztult el. 1720-ban már népes helység volt. A reformátusok anyaegyháza 1620-ban már fennállott. Anyakönyvei 1756-ban kezdődnek. 1757-ben Zetényi gróf Klobusitzky kalocsai érsek kápolnát építtetett, amely az akkori róm. kath. híveknek anyaegyházul szolgált. A jelenlegi plébánia templomot Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kezdette építtetni s azt Kollonich László érsek 1790-ben fejezte be. A róm. kath. anyaegyház anyakönyvei 1762-től veszik kezdetüket. A róm. kath. templomot 1925-ben restaurálták, amikor is egyben uj oltárképet kapott A ref. templom 1843-ban épült. 1836-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal az egész helység leégett. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura s ma is az érsekségnek van itt a legnagyobb birtoka. Az úrbéri egyezség és szabályozás 1857-ben történt meg. Általános adatok. Lakosság : 3135, szinmagyar. Róm. kath.: 1972, ref. : 1117, izr.: 44, egyéb : 2. Házak száma ; 796. Területe: 6153 kh., melyből a községé : 376. Szántó: 3979, rét: 506, legelő: 485, erdő: 191, szőlő: 24, kert: 140, nádas : 16, terméketlen : 810 kh. Talajviszonyok: homokos agyagtalaj, régi Dunaöntés. Termények ; átlagtermés búza 12 q, tengeri 25 q, árpa 10 q, zab 10 q, alma, körte, zöldségféle, paprika. Vas. áll.; Kalocsa 5 km. Szállás: Buczkó Károly és Sipos István vendéglősöknél. Posta, táv., tel. : helyben. Törvsz., Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Pü. bizt. Pü. szak., Vál.ker. Cső.: Kalocsa. Püig.: Kecskemét és Bpest. Mezőg. kamr. : Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr. : Bpest, OTI.: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző : Horváth Dezső főjző. Középiskoláit Kiskunhalason, közig, tanfolyamot Bpesten 1907-ben végezte. Előbb Ber- hidán működött, 1921-től helyben vezető jegyző. Hitelszöv. újjászervezője, népműv., testnevelési biz. elnöke, solti ref. egyházmegye vil. aljegyzője, presbiteri tag, járási jegyzői egylet egyik alapitója és elnöke. Felesége, Fodor Irén. Gyermekei: Ilona, Sára és Dezső. Nemesi család sarja, atyja ügyvéd volt. Adóügyi jegyző : Kühn György. Középiskoláit Kalocsán és Zomborban, közig, tanfolyamot Pécsett végezte. Liliomoson, Szent- fülöpőn és Kalocsán állott közig, szolgálatban, 1921 óta helyben aüi. jegyző. Hitelszöv. igazgatója és könyvelője, Tűzoltó Test. főpamoka, kath. egyh. pénztárnoka és tanács-tagja. 1914- ben vonult be, 54 hó harctéri szolgálata van. Kitüntetései: kétszer ez. v. é., Sign. Laud., bronz v. é„ 1912—13 szóig. érd. kér., Károly cs. kér., 1918-ban, mint főhadnagy szerelt le. Két fivére hősi halált halt. Segédjegyző : Felnagy János. Régi nemesi család sarja. Középiskoláit Kun- szentmiklóson és Nagykőrösön, közig, tanfolyamot 1921-ben Egerben végezte. Bátyán, majd 1922-től helyben segédjegyző. Levente Egylet főoktatója, Rokkant Egyl. jegyzője. 1914-ben vonult be, 34 hónapot harctéren töltött. Kitüntetései : kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér. és háborús emlékérm. A nemz. hadseregben is szolgált. Résztvett a dunapatají ellenforradalomban, utána Szegedre menekült. Közs. bíró : Pál fi János, törv. bíró : Molnár Ádám. Pénztárnok : Boros Ferenc gazdálkodó. Nősülése óta saját birtokán gazdálkodik. Községi elöljáró és első bíró, továbbá a kath. egyház világi elnöke volt. Veje, Buczkó János végigküzdötte a háborút. Ellenforradalmi tevékenységéért a Markó-utcai és váci fogházakban hosszabb fogságot szenvedett. Közgyám : Kovács Károly. Postamester : özv. Kellner Ferencné. Postamesteri tanfolyamot 1927-ben Bpesten végezte, azóta helyben vezeti a postahivatalt. Néhai férje végigküzdötte a világháborút. 20
