Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
304 Drágszél—Dunaszentbenedek Cséplőgéptulajd.: Bolvári Antal és Tsai, Jagicza János és Tsai. Földbirtokosok : Jagicza János. 77 kholdon önállóan gazdálkodik. Közs. képviselő. Volt közs. biró. A helyi polgári körnek helyiséget építtetett. A mozgósításkor vonult be, szerb, majd az orosz harctéren küzdött. Megsebesült, mint tizedes 19!6-ban szerelt le. László fia gépész-mérnök, résztvett a világháborúban. Orosz harctéren megsebesült, s mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: kis ez v. é., Károly cs. kér. Drágszél Közbirtokosság 111 kh., Jagicza Sándor 87 kk. Fűszer és vegyeskeresk. : Jauch József. Italmérő : Farkas János. Kovács: Kollár Ferenc. Dunaszentbenedek. Nagyközség. — Hozzátartozik : Szilágypuszta és Biskói rév. Az 1690. évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepel, de már 1695-ben ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt V* portát vetettek ki rája. Kara azonban elpusztult s lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át. 1720-ban 13 háztartással szerepel. A róm. kath. templom az ősi templom romjaira 1720-ban épült. A plébániát 1737-ben állították fel. A régi templom az 1892. évi tűzvész után épült újra. A ref. anyaegyházról 1626-ból találjuk az első feljegyzést, mikor Vályai Gáspár volt a lelkész. 1674-ben Harsányi István lelkész a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztetett, azóta nincs feljegyzés róla. A helység neve azelőtt Szentbenedek volt. Anyakönyvei 1787-től vannak meg. A templom 1788-ban épült. Hajdan a kalocsai érsek volt a helység birtokosa, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át. A XIX. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát. 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított, melynek áldozatául estek a ref. egyház épületei. Hadbavonult 308 egyén közül hősi halált halt: 64, maradt hadiözvegy: 7, hadiárva : 12. A hősi halottak emlékművét 1926-ban állították fel. A földreform kapcsán 88 holdat igényeltek. Általános adatok. Lakosság: 1507, szinmagyar. R. kath. : 552. ref. : 949, izr.: 6. Házak száma: 385. Területe : 3401 kh., melyből a községé : 737. Szántó: 2305, rét: 274, legelő: 214, erdő: 173, szőlő: 48, kert: 58, nádas: 65, terméketlen : 264 kh. Erdőbirtok: a kalocsai főkáptalan tulajdonában 133 kh. nyár, tölgy, szil és kőris. Talajviszonyok : agyagos. Termények : búza 9 q, rozs 10 q, árpa 10 q, zab. 10 q, tengeri 12 q, fokhagyma 30 q, paprika 8 q. Vas. áll.: Kalocsa 12 km. Hajóáll.: Úszód 3 km. Szállás nincs. Posta, táv., tel. : Helyben. Törvsz.» Főszb., Ádóh., Járb., Pü bizt., Pü- szak., Tkv., Vál. kér.: Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Iparfü. és Kér. kamr. : Bpest. Cső : Úszód. OTI.: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző : Mándích Miksa főjző. Középiskoláit Baján és Zomborban, a közig, tanfolyamot Becskereken 1912-ben végezte. Közig, működést folytatott Bajaszentistvánon, Nágocson, Tázláron, Dunaszentbenedeken, Faj- szon, Géderlakon, Öregcsertőn, 1918-tól helyben vezetőjegyző. Hangya felügy, biz., Levente Egylet elnöke, Tüzoltótest. parnoka, kalocsai járási tüzrendészeti felügyelő, Kalocsai Tkp. vál. tag, Orsz. Mentőegylet tagja, 1914-ben bevonulva, 3 havi harctéri szolgálata van. Kitüntetései : 1912. évi szóig, kér., Károly cs. kér. Mint tart. zászlóst felmentették. A. ü. jegyző : ógyallai Szabó Győző. Középiskoláit Balassagyarmaton, közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte 1914-ben. Csikvándon, Rákospalotán, Homokmégyen, 1922 óta helyben teljesít közig, szolgálatot. Iskolaszék vil. elnöke. Felesége, Libek Józsa, leánya, Mariska. Sógora, Wágner Béla Udvard község főjegyzője volt, s hazafias magatartásáért 1919-ben a csehek agyonlőtték és családját teljesen kifosztották.
