Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

300

Bátya—Bogyiszló

Iuota János, Jéró Pál, Guzsván Ferenc, Jeló Jánosné, Kákonyi Teréz, Okvátovíty Ferenc Szabó D. István, Szarvas János, Takács József, iff. Rakiás Ferenc, Ek Márton. Paprikaőrlő malmok: Battiszta János, Guzsván Péter és Tsa, Guzsván Sándor és Tsa, Matola és Iván, Molnár János és Tsa, Renkec Ferenc, Takács József, Vörös Gyula és Tsa. Paprika és növényszáritó R. T. Igazgató : Groszmann József. Merkler Lajos paprika és gabonaőrlő malma.

Rövidárukereski: Rockenstein Andor.

Bogyiszló.

Nagyközség. — A községhez tartozó puszták : Beldoromlás, Csákánygyür, Dokomlás, Doromlás, Galambka, Gémes, Góga, Gyümölcsény, Hátfő, Istvánka, Karasz, Kőgyes, Külbogyiszló, Küldoromlás. vsztövér, Taplós, Ujfok, Széked, Adács, Pojtva, Szentkirály, Dalocsa.

A Duna és a holt Duna közti szigeten fekvő magyar község a törökhódoltság alatt nem pusztult el.

Eredete a rég múltba vezet vissza. Keletkezésére vonatkozólag az 1145. előtti időkből csak szájhagyomány maradt fenn mind a mai napig. Ezek uradalmi telepes községekre engednek következtetni. 1145-ben II. Geyza királynak egy adománylevelében van róla említés téve, amely szerint a Tolnamegyében a Duna mellett fekvő Madocsai uradalommal együtt Bikách főpohárnok mesternek adományoztatott A törökvilágból mint meglehetősen lakott hely került ki, mert 1691-ben 5/i6 ; és 1695-ben 1 kétnegyed porta vettetett ki rá,

Neve szláv eredetű s Bogi slava (Isten áldása) jelentéssel bir. Azonban nevét a régi Codexek is csak egy ízben Írják helyesen u. i. villa Bogizlou (1272) máskor Rougozlo ; Byoguzló Tinguszló, sőt Budichhulése alakra forgatták ki.

Idők folyamán tartozott Fejér-, majd Bács-, sőt Tolnamegyéhez. Átcsatolása Tolna vármegyéhez befejezett tény, már az országgyűlés is kimondta. Határában Dalocsa (Dalacha) határrészén 1453. évben emelt kápolna romjai ma is megvannak. A XVII. században az egész község a református hit követője lett. A reformátusok anyaegyháza e század elejétől kezdve, a mai napig fennáll, Az anyakönyvnek 1750-ben veszik kezdetüket. A ref. egyház szentedényei között 1718-beli aranyozott ezüst kehely található, mely némelyek állítása szerint a szomszéd Tolna községből került ide. 1799-ben a helység legnagyobb része leégett. A ref. templom alapkövét 1780-ban tették le s az építkezést 1811-ben fejezték be. 1876-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura és ma is a legnagyobb birtokosa. 1847-ben és 1868-ban ismételten nagy tűzvész pusztított a helységben. 1875-ben a nagy költséggel épített védgátak ellenére, a Duna a község határából 6000 holdnál nagyobb területet öntött el, az 1876. évi árvíz pedig behatolt a község belterületére, mely alkalommal 66 házat egészen elsodort és 140-et megrongált. A község 1893-ban ismét nagy árvíz károkat szenvedett. A 200 kát. holdas Holtduna a község alatt terül el, hol mesterséges haltenyésztés folyik, Jó és olcsó nyaralóhely.

A világháborúban bevonultak 435-en, hősi halott 92, hadiözvegy 27 és hadiárva 13 maradt.

A földreform folytán az igénylők 2700 khold földet kaptak.

Általános adatok.

Lakosság: 3030, szinmagyar. R. kath.: 974, ref.: 2040, izr. : 7, egyéb : 9. Házak száma : 794.

kerülete : 15657 kh., melyből szántó : 8215, rét: 1509, legelő: 1310, erdő: 2208, kert: 172, nádas: 163, terméketlen és egyéb : 2080 kh. Termények : búza, rozs, árpa, kukoricza, paprika, kender. Talajviszonyok : fekete agyagos föld.

Vas. áll.: Tolna-Mőzs. 11 km. Hajó- áll-: Fadd-Tolna 9 km. Állomásokhoz

fuvar a községi elöljáróságtól rendelhető. Szállás : a községi Nagyvendéglőben.

Posta, Táv., Tel.: helyben. Törvsz., Főszb., Adóh., Járb., Tkv:, Pü. bizt., Pü. szak., Vál. kér. : Kalocsa. Pü. ig., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr. : Budapest. OTI.: Kis- Kunhalas.

Hatóságok, intézmények.

Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző : Lengyel József.

Középiskoláit Rimaszombaton, a közig, tan-