Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
285 Soltszentimre. Nagyközség. — Hozzátartozik : Blaskovich- és báró Kaas-féle major, özv. újlaki Utassy Béláné,- Solti legeltetési társaság,- Mészöly Károly,- Rakonczay György-és Dunavecse községnek tanyája s ezeken kivül kb 50 kisebb tanya. Szentimre néven árpádkori község. Régi oklevelek emlitik mint r. kath. plébániát. A régi község és r. k. plébánia látható emléke az ószentimrei csonkatorony. Az ószentimrei csonkatorony néven ismeretes rom jelenleg Blaskovits István földbirtokos 870 kholdas soltszentimrei birtokán fekszik és egy templom maradványának látszik. A hagyomány azt tartja róla, hogy e templomot Szt. István királyunk épittette volna Imre királyfi emlékére és mellé zárdát is emelt a csekélyszámu hivő lelki gondozására. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templom rommá, a hely lakatlan pusztasággá lett. Ez utáni időben a község egész területe évszázadokon keresztül az osztatlan Földváry nemzetség birtoka volt. Az 1864-ben kötött osztályosegyezség alapján az egész birtok fel lett osztva és igy Szentimre területén 5 birtoktest alakult. A legnagyobb birtoktest osztályrészes jogutóda Ivánka Oszkár 1890. évben egy, úgyszólván az egész ország területéről összetoborzott, 85 tagú vevőtársaságnak eladta birtokának legnagyobb részét, 3712 holdat. A vevők a birtokot felosztották és ezzel egyidejűleg a jelenlegi község alapkövét is letették. Küzdelmes nehéz napok és évek, sok munka, gond, nélkülözés között alapították meg a községet. A kitartó munkának azonban nem maradt el a gyümölcse, ma már szép kis rendezett községben 1400 lélek él békés együttlétben. A telep megalakítása után mint ,,puszta“ Akasztó községhez tartozott, hosszú húzódás, sok utánjárás után 1918. évben önálló községgé alakult. A háború alatt 24 férfi halt hősi halált, a kommunnak 3 vértanúja van. Mivel a községnek még nincs temploma, az 1930 évben, a Szent Imre évvel kapcsolatban a templom építése iránt mozgalom indult. Általános adatok. Lakosság: 1400 lélek, szinmagyar. R. kath. : 1100, ref. : 200, ágh. ev : 100. Házak száma : 266. Területe: 7737 kh , melyből a községé : 7. Szántó: 1732, rét: 2020, legelő: 3214, erdő: 24, szőlő: 254, kert: 38, nádas : 127, terméketlen : 328 kh. Talajviszonyok: keleti része szőlő és gyümölcsnek való homoktalaj, a többi része kötött. Termények: kalászos, kapás, szőlő és gyümölcs. Vas. áll: Fülöpszállás 2 5 km. Vasúti megállóhely: Soltszentimre. Szállás : Kerezsi Pál korcsmárosnál. Posta : helyben. Táv , tel., Cső. : Fülöpszállás. Törvsz. : Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr. : Kecskemét. Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Pü. szak. : Kiskőrös. Iparfü. és Keresk. kamr.: Budapest. Vál. kér.: Dunavecse. OTL, Pü. bizt. : kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Vezető jegyző : Kasztovszky Dezső főjegyző. 1919-től, a község megalapításától kezdve főjegyző. Működése alatt folyt le a község önállósítása és az Ivánka birtok parcellázása. Közig, szolgálatba a jogakadémia elvégzése után 1913-ban lépett. Az OKH helyi fiókjának és a Gazdakörnek elnöke. Sógorai: Osváth Dénes százados és Juhász Aladár főhadnagy hősi halált haltak. Adóügyi jegyző : Czapáry Miklós. Községi biró . id. Hovodzák Miklós. Tör- vénybiró: ífj. Andó Pál. Pénztárnok : Kovács József. Közgyám : Tóth István. Postamester: Rozmanics Pálné. R. kath. imaház. Lelkész : Vorák Lajos. R. kath. el. isk. Igazg. : Révfy Vilmos. Tanitók : Pásztor Mihály, Czapáry Miklósáé. Ev. ref. el isk. Tanitók : Kasztovszky Dezsőné sz. Francz Aranka. Egyesületek és szövetkezetek. Levente Egyesület. Oktatók : Kovács József, Zachár István. Tejszöv. Elnök : ifj. Andó Pál. Hitelszöv. Elnök : Kasztovszky Dezső. Könyvelő : id. Csémy Kálmán. Kötelezett Tűzoltóság. Parnok. Czapáry Miklós. Gazdakör. Elnök: Kasztovszky Dezső.
