Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
277 Páhí. Nagyközség. — Hozzátartozik : Kispáhi és Kaskantyu. Páhi község keletkezése ismeretlen, de már a középkorban ismeretes volt, ekkor az oklevelek „Páh“ néven emlitik. A középkorban Fejér vármegye Solt-i járásához tartozott. 1848-ig mint pusztát Kecskemét városa birta. J85X-évben alakult önálló községgé, 1871-ben nagyközség lett. Arra vonatkozólag, hogy Fejér varmegyétől mikor kebeleztetett be Pest vármegyébe, adatok nem állanak rendelkezésre. Hivatalos nevén kivül használatos neve még „Nagypáhi“, nemzetiségi neve nincs. A váczi rkath. püspökség által 1910. évben kiadott seraatremus az izsáki rkath. lelkészséggel kapcsolatosan felemliti a következőket: Páhi, mint egyházközség, már jóval az izsáki előtt ismeretes volt, azonban a török hódoltság alatt teljesen elpusztult, lakóinak legnagyobb része Kecskemétre húzódott be, kegyszereiket a kecskeméti Szent Ferencrendi szerzetesekhez szolgáltatták be. Dr. Csánki Dezső által szerkesztett és az 1490 évi állapotot feltüntető országtérképen Páhit mint községet jelzi ,,Páh-szeri“ név alatt. Állítólag mai Páhi nevét onnan kapta, mivel a törökhódoltság ideje alatt a kecskeméti pasasághoz tartozó török lovasság — spáhi — legelő területe ezen a tájon volt. 1848-ig mint pusztát Kecskemét városa bírta, 1871-ben nagyközség lett, 1868. évben PálÁ községnek Kaskantyu telepe a Kiskőrösről jöttek által lett megszállva. Az akkori község állt: Kaskantyu telepből, Nagy- és Kiscebe és Felsőkaskantyuból és a később megszállt Tabdi telepből. A többi rész u. n. gróf Bethlen és gróf Teleky-féle birtokok (Csengőd) és a kuliéri rész Fülöpszálláshoz, a gróf Pejacsevích-féle (Nagypáhi) és gróf Waldeck-féle (Kispáhi), továbbá a Szily-féle (Tibold) és az ezek között elterülő kisebb, nagyobb birtokok, melyek önálló birtoktestekként szerepeltek, Izsák községhez tartoztak. Alsó- és Felsőkaskantyu, Tabdi, Kis- és Nagycebe 1871 évben már közigazgatásilag is Kiskőröshöz tartoztak és kb. ez idő tájt lettek önállósítva Kaskantyu székhellyel, 1892 évben a gróf Bethlen és Teleky birtokok felparcelláztattak és Csengőd-telepet alkották, közigazgatásilag Páhi községhez csatoltattak. Ugyancsak 1892. évben Alsókaskantyu íBácsiLés a gróf Pejacsevich-féle birtokok (Nagypáhi) is fel lettek osztva. 1893 évben a gróf walaeck-féle (Kispáhi) birtok osztatott fel, Nagy- és Kispáhi-telepek ugyancsak Páhi községhez — Kaskantyu székhellyel, — csatlakoztak. Páhi községnek fent leirt területtel 1908 évig volt székhelye K askantyu, amikor a székhely Csengődre tétetett át. 1909. évben Nagy- és Kispáhi-telepek, valamint Kaskantyu-telepek jegyzői kirendeltséget kaptak, mely alkalommal Tabdi Kis- és Nagycebe circa 8000 kát. holdat kitevő bírtokrésszel Kiskőröshöz csatoltatott. 1911. évben Páhi község két részre osztva, Csengőd és Páhi nevek alatt önállósittattak. A község határában a mai Tibold birtok területén feküdt a régi Páhi, a ma is Templomhát dűlő néven ismert részek, amely területről felszedett kövek egyházi jelekkel vannak ellátva, Dr, Csánki Dezső és dr, Reuner József szerint a község területén észak-déli irányban Nagypáhi-telep határát átmetszve húzódott a római-ut, melynek védelmére őrtelep állott fenn a mai Mertich, Berente, Nagy Kálmán-féle birtokok helyén, hol ez idő szerint a római pénzek, fegyverek, temetkezési urnák stb. találtattak. Az ép darabokat a kecskeméti múzeumban helyezték el. A uKenyérhalom" néven ismert magaslatot 1907. évben dr. Kada Elek kecskeméti polgármester ugyancsak föltárta, abban egy férfi csontvázat találtak, arany, ezüst és bronz ékszerek és fegyverek által körülvéve, mely tárgyak szintén a kecskeméti múzeumban vannak. Dr. Kada megállapítása szerint p feltárt sírhely egy Kelta vezér sírja. Általános adatok. Lakosság: 2800 lélek, melyből magyar: 2000, tót: 800. R. kath. : 1500, ref.: 500, ágh. ev. : 800, izr.: 1. Házak száma 559. Területe: 9550 kh. Szántó: 4353, rét: 1700, legelő : 1398, erdő : 848, szőlő : 457, kert: 43, nádas : 72, egyéb : 674 kh. Talajviszonyok:' nagy részben homok, kevés fekete föld. Termények : főíermény rozs, kajszinbarack, meggy. Vas. áll. : Kiskőrös 13 km. Szállás: Hangya korcsmában. Állomáson autók és kocsik vannak. Autóbuszjárat : minden kedden és pénteken 6 órakor indul Izsákra, .oatíáh 11 ó. 30 p.-kor jön vjsszar. Posta : helyben. Táv., tel., Főszb., Adóh., Járásb., Tkv., Pü. szak : Kiskőrös. Törvsz. : Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr., OTI. : Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr. : 1Epést. Vál. kér.: Kun- szentmiklós. Cső. : Csengőd. Pü. bizt,: Kiskunhalas.
