Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
254 Akasztó Postamester: Lágler Emilia. Csendőrőrs. Parnok: Halász György tiszth. 1910-ben lépett a csendőrség kötelékébe, 1914-ben mint szakvezető hadiszolgálatra jelentkezett. A szerb harctéren küzdve, résztvett a pancsovai átkelésben, mely tettéért a hadtest főparságtól dicsérő oklevelet kapott. A szerbiai előnyomulásban is résztvett, 1916-ban újból a csendőrséghez osztották be, Tárcson, Mezőhegyesen és Csanádpalotán működött, mig végre helyben lett őrsparnok. Kitüntetései: szóig, érem, bronz v. é., Károly cs. kér., 1912—13. mozgósítási érem. Boldog János csendőr törzsőrm. 1910-ben a 68-ik honvédezredhez vonult be, 1913-ban lépett a csendőrség kötelékébe. Szabadkán, Zomborban teljesített szolgálatot, törzsőrmesteri rangban került Akasztóra, hol a tizedik évét tölti. 1918-ban szabadkai pályaudvaron és lángban álló falvakban a forradalmárokkal tűz harcokat vivott. Egyházak, iskolák. R. kath. plébánia. 1719-től működik mint önálló plébánia. Templom 1735-ben épült. 1829-ben restaurálták. A tatárjárás idejében már volt plébánosa. A plébánia területén Rózsafüzér, Jézus Szive, és Oltáregyesület működik. Plébános : Schmellhegger Emil. Középiskoláit Bpesten, szemináriumot Kalocsán végezte 1901-ben. Kecelen, Csanta- véren, Bánkeresztesen, Kunbaján, Adán, Fu- takon, Horgoson, Jánoshalmán, Topolyán, Bátmonostoron működött, 1927-től helyben plébános. Társadalmi téren vezető szerepet visz. Világháború alatt egyideig mint tábori lelkész szolgált. R. kath. el. isk. Iskolafenntartó : a község. Egyházi elnök és igazgató: Schmellhegger Emil. Igazg. tanító : Bakay Gyula. Középiskoláit Magyarkanizsán, a képzőt Kiskunfélegyházán 1917-ben végezte. Magyarkanizsán, Domoszlón és Tatárszentgyörgyön teljesített szolgálatot. 1923-tól helyben tanító, 1928-tól igazgató. Iskolánkivüli Népműv. gondnoka. Széchenyi Ifj. Egyl. ügyvezetője. 1917-ben vonult be, 10 hónapi harctéri szolgálata van. 1918-ban szerelt le, mint hdj. őrm. Kitüntetése : bronz v. é. Albert bátyja harctéri betegségében halt el. Nős. Tanítók: Hantos Sándor. Képzőt Győrött végezte 1901-ben. Csornán, bukaresti magyar iskolában, Bpesten, Gyomán és Miskén teljesített szolgálatot, 1911 óta helyben működik. Népműv. előadó, volt levente oktató, r, kath. egyháztanácsi tag. Kántori oklevele is van. A háborút végigküzdötte, 26 hónapi harctéri szolgálata után, mint zászlós szerelt le. Kitüntetése : bronz v. é., Károly cs. kér. Nős, 2 gyermeke van. Kanizsay Sándor, Révfy Zoltán, Ora- vecz Andor, Subaly Aranka. Bakay Terézia és Mária, Kapots Erzsébet és Ilona. Helyettes tanító: Kovács Ferenc. Közs. orvos : dr. Koren Márton. Középiskoláit Halason, az egyetemet Budapesten végezte 1929-ben. Gyakorlatait a klinikán szerezte, mint helyettes községi orvos 1929-ben került Akasztóra, 1930-ban lett véglegesítve. Egyesületek és szövetkezetek. Kisgazda, Földműves és Kisiparos Kör. Elnök: Rácz Béni. Ónk. Tüzltó Egyes. Parnok: Révfy Zoltán. Széchenyi Ifjúsági Egyes. Elnök : Bakay Gyula. Hitelszövetkezet. 1890-ben alakult cca. 200 taggal. 1898-ban lépett az OKH,-ba. Jelenlegi taglétszám 250, üzletrészszám 293. Saját háza van. Elnök: Miklós Kálmán. Ügyvezető: Borsódy Márton. Pénztárnok : Csatay Béni. Felügy. biz. elnök: Csatay Lajos. Hangya Szöv. 1920-ban alakult 224 taggal. Üzletrész tőke 2334 P. Korlátolt ita'mérése is van. Elnök: Miklós Kálmán Ügyvezető : Borsody Márton. Iskoláit Baján végezte hol rendőrségi gyakornok is volt. Községi szolgálatban Sükösdön, Ersekcsanádon, Bócsán, Bajaszentistvánon, 1928-tól helyben működik. A szöv. ügyvezetője 1928-tól. Hadiszolgálatot 1916—1918-ig teljesített. Sógora a háborúban szerzett betegségében halt meg. Nős, 3 gyermekük van. Boltkezelő: Lévay Gusztáv. Iskolába Csanádapácán járt, mint segéd Bpesten működött, majd Kiskunmajsán a Hangyánál. 1929-től az akasztói Hangya vezetője. Édesatyja a háború alatt az olasz harctéren küzdött. Betüsoros címtár. Asztalosok: Judák János, Merki Mihály, Novák József, Ulrik István. Bognárok: Krizsán István, Óvári János, Iványi István, Suhajda János. Borbélyok: B. Nagy Ferenc. Mesterségét Soltvadkerten tanulta, mint segéd Bpesten és Kalocsán működött, 1920-tól
