Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

222

Apostag.

Nagyközség. Hozzátartozik: Nagykut-puszta, Tabántelek, Világos, Lajos és Juliska major.

A község a XIII. században már fönnállott. 1318-ban az itteni egyházba hívta egybe a kalocsai érsek az érseki tartomány püspökeit és Benedek erdélyi püspök utján az erdélyi klérust, hogy a Róbert Károly király által Szent Iván hó nyolcadára, Rákos mezejére egybehívott országgyűlésen tárgyalás alá kerülő ügyeket előzőleg megbeszéljék. Ez a templom 1629- ben a reformátusok birtokába került, majd 1805-ben lebontották és régi falai meghagyásával újra építették. A hajdani kath. templom omladékai között görög feliratú régi követ találtak. A török hódoltság alatt a helység nagyon elszegényedett. Az 1690. évi összeírás szerint csak 4 lakosa volt. A XVIII. század elején tótokat telepítettek ide, akik nagyrészt az evangélikus hitet követték. 1730-ban már fennállott az egyházuk, hova a kiskőrösiek is eljártak úrvacsorára, miután vallásgyakorlatuktól eltiltották őket. A katholikus egyház a török hódoltság alatt megszűnt ; az itteni katholikus híveket Pereghez csatolták. A plébániát 1766-ban újból szervezték és ez időtől kezdve az anyakönyvek is megvannak. A református egyház egész 1629-ig tudja itteni lelkészeinek a névsorát felvinni. Ez az egyház a török hódoltság után sem szűnt meg s a mostani lakosok közül a reformátusok tekinthetők a helység egykori lakosai ivadékainak. Az 1754. évi nemesi összeirás szerint Zlinszky István volt itt birtokos. A XVIII. század elején lutheránusok települtek a helységbe. Templomuk 1715-ben épült, a római katholikus templom pedig 1776-ban. Az izraeliták imaházukat 1768-ban emelték. A XVIII. században és a XIX. század első felében sok csapás érte a helységet. 1768-ban és az 1836, 1853, 1862-ik években nagv árvizek pusztítottak itt. 1825 április 27-én a helység háromnegyed része a lángok martaléka lett. A határban őskori leleteket is találtak, melyeknek egyrésze a Nemzeti Múzeumba került. A világháborúba bevonultak közül hősi halált halt 53. eltűnt 25, hadiözvegy 35 és hadiárva 54 maradt.

Az u. n. őszirózsás forradalomban, mert szervezett munkásság volt a községben, a hatalmat mindjárt kezükbe vették. Községi jegyzőt, bírót megtámadták. Ellenforradalomban a lakosság résztvett, azonban ezt véráldozat nélkül sikerült megtenni. Hősi halottak emlékére népház létesítését határozta el a képv. testület, mely még nem építtetett fel.

A földreform folytán az igénylők 188 kataszteri hold földet kaptak. Országos vásárt junius 24 és október 12-ik napját megelőző keddi napon tartanak.

Általános adatok.

Lakosság: 2819, szinmagyar. Róm. kath.: 850, ref. : 700, ágh. ev. : 1165, izr. : 104. Házak száma: 699.

Területe: 5753 kh., melyből a községé 792. Szántó: 3668, rét: 241, legelő: 160, erdő: 27, szőlő: 788, kert: 83, terméketlen : 786 Talajviszonyok : főleg homoktalaj és vályog. Termények : átlagtermés : rozs 4—5 q, tengeri 12 q, szőlő, meggy, cseresznye.

Vas. áll.: Apostag 1 km. Hajóáll.: Dunavecse 3 km. Szállás: Micsinai Lajos és Takács Gyula vendéglősöknél

Posta, Táv., Tel.: Helyben. Törvsz.: Kalocsa Püig, OTI., Mezőg. kamr., Iparfü. és Keresk. kamr. : Bpest Fő- szb., Adóh., Járásb., Tkv., Vál. kér., Cső. Pü. szak. : Dunavecse. Pü. bizt.: Kunszentmiklós.

Hatóságok, Intézmények.

Községi elöljáróság. Telefon : 4. Vezető jegyző: író Bálint főjegyző.

Középiskoláit és a közig, tanfolyamot Bpesten végezte 1904-ben. Előbb Tenyőn. Csák- berényben, Velencén, Bicskén, Dunapatajon sjegyző, Nádasladányban hely. jegyző, Tasson adóügyi és főjegyző, majd 1920-tól helyben főjegyző. Tejszöv., közs. szeszfőzde, gyümölcs- értékesítő szöv. elnöke. Dunaföldvári Népbank helyi fiók ig., Dömsöd—-Pataji Duna- védgát Társ. vál. tagja. Járási mezőgazdasági bizotts. jegyzője, Vöröskereszt Egylet helyi fiók elnöke, Önk. Tűzoltó Egy’et titkára és pénztárosa. Legeltető Birtokosság jegyzője. Pest vm Jegvző Egyesület vál. tagja. Proletárdiktatúra alatt Tóalmáson le volt tartóztatva. Felesége és 1 gyermeke van.

Adóügyi jegyző : Csekeő István,

Középiskoláit Pápán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen 1920-ban végezte. Balaton- füreden, Nagybábonyban, Solton, Tasson működött, 1922 óta helyben közs. jegyző. Levente oktató, Lövész Egylet s az összes egyesületek tagja. Hadiszolgálatra mozgósításkor vonult be. Leszerelt mint önk. szakaszvezető. Kitüntetései : bronz v. é., Károly cs. kér. Unoka-