Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
217 Tass. Nagyközség. Hozzátartozik : Alsó-, Közép-, Felsőszenttamás, Kinszéke, Halásztelek, Pusztaszentgyörgy, Egecse és Kertváros. Legrégibb adatunk 1284-ben van e helységről, mikor puszta földterületként az Ákos nemzetség birtokaival volt határos. Ebben az évben István, a királyné tárnokmestere nyeri adományul. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a ráckevei járás községei között szerepel. Ekkor négy adóköteles házat vettek itt fel az összeírásba. A református egyház az 1626—29. években már fönnnállott. A templom 1644-ben épült. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy ezüst kehely 1626-ból. 1690—95-ben a lakott helyek között szerepel. Ekkor nemesi község volt. 1715-ben 35 adóköteles háztartást vettek föl e helységben. Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Végh család tagjai, közöttük Végh György vármegyei esküdt, voltak itt birtokosok. E család bírta ekkor Egecse pusztát is. Ezenkívül még Ber- náth Zsiemond, Szemere Pál és Máriássy István voltak birtokosok, mind a hárman nejeik révén. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 1077/s2 urbértelket írtak benae össze s ekkor a Sőtér és a Fáy valamint ezeknek rokonai: az egerfarmosi Kandó, a Szemere és a Bernáth családok tagjai bírták. Közvetlenül 1848 előtt a Földváry, a Madarassy és a Bernáth családok bírtak itt földesúri joggal, kiknek utódai a XIX. század hetvenes éveiben is még birtokosok voltak a helységben. A róm. kath. templom 1811-ben épült. A birtokrendezés és szabályozás 1862-ben történt. 1741-ben pestis pusztította a községet, 1820-ban pedig tűz martaléka lett. A ref. templomot 1886-ban újjáépítették. A község, melyben villanyvilágítás van, a Duna mellett fekszik. Általános adatok. Lakosság : 3308, melyből magyar : 3300, tót: 2, román : 6 R tkath. : 1500, ref.: 1780, ágh. ev.: 10, g. kath.: 1, izr. : 17. Házak száma : 700. Területe: 14002 kh., melyből a községé 726 Szántó: 8802, rét: 1114, legelő : 2358, erdő : 132, szőlő : 187, kert: 162, terméketlen : 1246. Erdőbirtok : 132 kh. 50—100 éves bükk, tölgy és nyárfa, 14 birtokos tulajdonában. Talajviszonyok: vályog-talaj. Termények, átlagtermés : búza, rozs, árpa, zab, 14 q, tengeri 20 q. Vas. áll.: Kunszentmiklós—Tass 5 6 km. Szállás : Községi vendéglő. Autó- buszjárat: vasútállomáshoz 6 ó. 40 p.-től 20 ó 20 p.-ig minden vonathoz. Fosta, Táv., Tel. : helyben. Törvsz., Mezőg kamr.: Kecskemét Püig. : Kecskemét és Budapest. Főszb., Adóhiv,, Járb., Tkv., Pü. bizt., Pü. szak. : Kun- szentmiklós. Vál. kér. : Szabadszállás. Cső: Szalkszentmárton. Iparfü., Keresk. kamr., OTI.: Bpest. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel. 1. Vezető jegyző: Domián János főjző. Középiskoláit Kecskeméten a jegyzői tan- lolyamot Bpesten 1908-ban végezte. Előbb Orgoványon működött, 1921-től helyben főjegyző. Levente főoktató. Testnev. biz. elnöke. Hadiszolgálatra 1915-ben vonult be, 1916-ban orosz fogságba esett, honnan 1920-ban tért haza. Mint zászlós szerelt le. Felesége Szabó Mária Ilona; négy gyermeke van. Adóügyi jegyző : Szeifert Lajos. Közs. bíró : Halasi András. 80 kh. földjén gazdálkodik, előbb törvény- biró, közs. képv. test. tag, 1929 óta közs. biró. Ref. egyh. presbiter. Hitelszöv. és Hangya igazg., az iskolaszék tagja. Kisgazdakor elnöke. Katonaidejét még a háború előtt szolgálta, mint szakaszvezető és zászlótartó szerelt le. Nős, 2 gyermeke van. Törv.-biró : Dabi Sándor. 1 év óta a község törvénybirója. Közs. képv. test. tag. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be. orosz fogságba esett, honnan 1918- ban érkezett vissza, mikor mint szakaszvezető szerelt le. Felesége és 1 fia van. Pénztáros : Virág Miklós. 18 kh. földön gazdálkodik. Közs. képviselő, Ref. egyház gondnoka, Telkes Gazdák gazdája. 1929 óta pénztárnok. Miklós fia 1915- ben vonult be, orosz fogságban 6 évet töltött. Ő maga még békében szolgált mint katona, háború alatt fel volt mentve. Veje hősi halált halt. Közgyám : Dabi György. írnok : Zsideg Erzsébet gépirónő. Ezt az állását 1921 óta tölti be és édesanyját is eltartja. Postamester : Cserny Józsefné sz. Kardos Paula. Helyben 1925 óta működik, mint postamester, előbb az ország több községében mint kiadónő teljesített szolgálatot. 14
