Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
158 Örkény nyeri el. Ezt megelőzőleg 1912-ben Szegeden postakezelői tanfolyamot végzett. Édesatyja haláláig a község egyik vezető embere volt, 47 évig elemi isk. igazgató, helyettes jegyző, helyettes postamester, anyakönyvvezető stb. Régi nemesi család, nemességüket Borsod vm.- ben József császár idejében kapták. Levente Egyesület, Elnök: Kitin Mihály főjegyző. Főoktató: Virágh Móric jegyző. Hangya Fogy. és Ért. Szöv. Ugyv. ig. : Dr. Mészáros István. Betüsoros címtár. Asztalosok: Tóth József. Iskoláit és iparát Nemestördemicen tanulta. 1905-ben történt felszabadulása után Bpesten, Nagyszécsénben, Lajosmizsén dolgozik. 1922- ben alapitja saját erejéből mostani üzemét, s azt 1925-ben temetkezési vállalattal is bővíti. A környék egyik vezető mestere, elismert szaktekintély. A háború kitörésekor a 48- gy. ezr-hez vonul be Nagykanizsára, s 36 hónapig küzd az orosz, román, olasz harctereken. Kitüntetései : bronz v. é., Károly cs. kér. és Vöröskereszt érem. Nős, négy gyermek atyja. Meleg Balázs. Régi iparos és kereskedő családból származik. Iparát Kunszentmártonban tanulta, 1895-ben szabadult, Bpesten, Szegeden, Csabán dolgozik, majd 3 évig az Amerikai Egyesült Államokban és Bécsben fejleszti szaktudását. 1908-ban alakítja Örkényben saját erejéből üzemét, s temetkezési vállalatot is létesít. Az ipartestület megalapításában tevékeny része van, 4 éven át számvizsgáló volt, elismert szaktekintély. 1914-ben vonult be kát. szolgálatra és végigküzdötte a háborút az orosz harctéren. Nős, egy gyermek apja. Kováts Elemér. Régi erdélyi nemesi családból származik, nemesi előnevük : csikfalvi. Iparát Nagyenye- den tanulta és 1909-ben szabadult, majd Kolozsvár és Nagyenyed nevesebb szaktekintélyeinél fejleszti tudását. 1921-ben alapitja mai üzemét. Áz ipartestület vál. és a tanoncvizs- gáló biz. tagja. 1914-ben a haditengerészethez vonult be és 54 hónapig teljesített ott frontszolgálatot. Egy ízben sebesült, kitüntetései a Károly cs. kér, és sebesülési érem. 1918 ban szerelt le mint tengerész tizedes. Nős, egy fia van. Öccse az orosz harctéren hősi halált halt, unokaöccse ugyanott eltűnt, Bodai Sándor, Komjáthy István, Nagy Károly, Schalamonek Henrik, Szautner József, Keller Mihály. Autófuvarozó vállalkozók: Schweier István. Középiskoláit és a lakatos ipart Bpesten tanulta, a gépkezelői taDÍolyamot 1925-ben ugyanott végezte. 1921-ben önállósítja magát mint lakatos, Berghauer Károllyal társas viszonyban ; 1925-től kezdve mozija van és cséplőgépet is vesznek, 1926-tól kezdve egy 24 HP. Fiat teherautóval autófuvarozó vállalatot alapítanak, A lakatos iparban díszoklevéllel nyert képesítést. 1915-ben vonult be katonai szolgálatra a 32. gy. ezr.-hez, az olasz harctéren küzd 9 hónapig, majd az autósokhoz kerül és az összeomláskor itt is szerelt le. Az ipartestület alapitó tagja és hosszú ideig választmányi tagja. Nős, egy gyermek apja. Khell József. Középiskoláit Kézdivásárhelyen és Gödöllőn végezte. A géplakatos ipart tanulta és 1924- ben tett gépkocsivezetői vizsgát. 1927-ben önálló lett s Örkényből az ország egész területére végez autófuvarozást. Az ipartestület pártoló tagja, a Kath. Népszövetség tagja. Atyja és két bátyja, valamint apósa végig- küzdötték a világháborút. Nős egy gyermeke van. Firtl János. Régi fehérmegyei nemességü iparos-családból származik, polg. iskoláit Veszprémben, iparát Kecskeméten tanulta, majd cca 9 éven át fejleszti szaktudását Steierország nagyobb vállalatainál. 1911-ben állami szolgálatba lép, s 1913-ban saját erejéből megalapítja jelenlegi lakatosmühelyét. Elismert szaktekintély, az ipartestület alapitó tagja és háznagya, a község egyik vezető embere. A háborút elejétől az összeomlásig végigküzdötte. Nős, egy gyermeke van. Nagy Bertalan. Autogénhegesztés és autójav.: Kolláti István, Berghauer Károly. Autótulajd.: Firtl János, Schweier István, Berghauer Károly, Nagy Bertalan, Steiner József, Khell József, Rakitovszky Béla egy-egy teherautó. Ácsok: Markó János. Régi iparoscsalád sarja, már atyja is ács •volt. Az ácsipart Örkényben tanulta és 1903- ban szabadult fel, majd Bpesten, Nagykőrösön ítb. fejleszti tudását. A kőmives ipart 1925- ben tanulta ki. Az ipartestületnek alapitó és 5 éven át vezetőségi tagja volt. A háború kitörésétől kezdve küzd az orosz és román harctereken, egy Ízben sebesült és mint 25°/o- os rokkant szerelt le. Kitüntetései : kisezüst v. é. Károly cs. kér. sebesülési érem. Nős, három gyermeke van. Míkházy József, Nagy Bertalan, Németh József, Szeleszki Mihály, Vancskó János. Bádogos: Füredi Pál. Alsódabasi iparos családból származik, polgári iskoláit Monoron, iparát Abonyban tanulta. 1921-ben szabadult és azután Bpesten,
