Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
132 Gyón—Kakucs Malomtulajd. : özv. Paczuf Imréné Marhakereskedők: Kiinger Ferenc, Schwartz Ferenc. Mész- és cementker.: Feiih Sándor, Kovács Sámuel. Női szabók: Czettner Ilona, Forgó Károlyné. Pékek : Balázsik Pálné, Takács Ferenc. Szíjgyártók : Korsos Gyula. Szobafestők és mázolok: Martinkó Géza. Iskoláit Bpesten végezte, 1887-ben lett segéd. 1897-től Bpesten volt önálló, 1924-ben a helyi gőzmalom üzemvezetője volt, 1924-től önálló szobafestő mester helyben. Az Ipartesület tagja. 1 testvére részt vett a világháborúban. Berlich Gyula. Szülésznő: Riszeli Gézáné. Iskoláit Gyónón végezte, a bábaképző tanfolyamot Bpesten 1927—28-ban. Azóta helyben működik. Férje kádármester, részt vett a világháborúban, 1915—18-ig teljesitett szolgálatot. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér. Temetkezési váll.: Harsányi Sándor, Kollárik Jenő. Vaskeresk.: Feith Sándor. Vendéglősökés korcsmárosok: Benedek Dezső, Ipartestület, id. Kovács Gy. Pál. ifj. Kovács Gy. Pál, Lómén István, Rosenfeld Vilmos. Kakucs. Nagyközség. Hozzátartozik : Inárcs és Csikós puszta, Hajda-major. Kakucs, a Budapest—lajosmízsei vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség 551 házzal és 3665, nagyobbára római katholikus vallásu lakossal. A postája helyben van, vasúti állomása pedig Inárcs-Kakucs. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690. évi összeirás még birtokosa nevét sem ismeri. Az 1715—20. évi összeirásban sem fordul még elő. A XVIII, század közepén gróf Grassalkovich Antal birtokába került. Fia herceg Grassalkovich Antal telepitette újból a községet 1770—1780 táján. Ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsát osztotta. A legelő-elkülön- zés és az úrbéri határrendezés 1862-ben történt, mikor pedig a belga bank a határt eladogatta, a lakosok 480 hold rétet maguk között vettek meg s 46 egyenlő részben osztották fel. Jelenleg kakucsi Liebner Józsefnek és Rötzer Ferenc örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Idetartozik Inárcs puszta, mely azelőtt a gróf Keglevich, a gróf Beleznay és az Inárcsi Farkas családoké volt, Általános adatok. Lakosság: 3665, szinmagyar. R. kath.: 3524, ref.: 107, ágh. ev: 23, izr.: 11. Házak száma: 551. Területe: 7706 kh. Szántó: 3744, rét: 953, legelő: 1085, erdő: 626, szőlő: 547, kert: 78, nádas : 222, terméketlen: 451 kh. Erdőbirtok: 626 kh. vegyeskoru akác. Tulajdonosok: kakucsi Liebner Sándor. Tel : 1. özv. Dr. Rötzer Ferencné. T. 4. marosdicsi Déczhy Iván. Tel.: 12. Talajviszonyok: agyag, barna homok, futóhomok, egyforma arányban. Termények: évi átlagtermés : búza 2500 q, rozs 7500 q, bor 12.000 Hl., tengeri 3000 q, burgonya 5000 q, dinnye 1500 q. Vas. áll.: Inárcs—Kakucs 5 km. Szállás nincs. Posta, táv., tel.: Kakucs. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb., Adóh., Vál. kér., Cső : Alsódabas. Járb , Tkv,, Pü. bizt. és Pü. szak. : Ócsa. Iparfü, OT1 Kér. kamr , Törvsz., Püig.: Bpest. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 2. Vezető jegyző: Skvarla Pál. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, a jegyző1 tanfolyamot Egerben végezte. Mint segédjegyző Ujhartyánban, Magyarhomoródon, Lajosmizsén, mint közigazg. másodjegyző Ocsán működött. 1929-től helyben vezető jegyző. Levente Egylet és Iskolánkiv. Népmüv. elnöke. A világháborút végig küzdötte, mint hdpj. őrm. szerelt le. Kitüntetései: Bronz v. é. Károly cs, kér. Adóügyi jegyző: Hatfaludy Ernő. Közs. írnok: Kottász Béla. Községi bíró: Légrádi Henrik. 71 kh. szántón és 9.5 kh. szőlőn gazdálkodik. Iskoláit Kakucson végezte. 1919-től közs. képv. test. tag, közs, pénztáros, majd 1921-től közs. biró. A Levente Egylet alelnöke, Iskolaszéki tag, a Fogy. Szöv. ig, tagja.
