Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

Vasad—Vecsés

107

Hangya Szöv., Bányai Ferencné, Komáromi fDezsőné.

Italmérők, korcsmárosok és vendéglősök : Keszeg Ferenc.

Ifjú éveit gazdálkodással töltötte, italmérési jogot 1911-ben kapott. Üzletét önmaga vezeti családja segítségével. Gazdakör tagja. Hadi- szolgálatra 1916-ban vonult be. Hadtápszolgá- latot teljesített. Régi nemesi család sarja. Leszerelt 1918-ban.

Községi vendéglő. Üzletvezető : Édes Sándor.

Egyháztanácsi tag, OKH. pénztárnoka, 1926 óta vendéglős. Fia : Édes Sándor katonai szolgálat közben 24 éves korában meghalt.

Nagy Andrásné.

Kovácsok: Jenei István, ifj. Bagó István. Kőművesek: Bankos József és László. Vitézek: Keszeg János.

Vecsés.

Nagyközség. — Hozzátartozik : Ferihegy, Alsó-, Felső- és Középhalom.

A XV. század elején a Péczeli Syke család birtoka volt. E család sarja János, itteni birtokait 1434-ben a Farnosiaknalí engedi át. 1440-ben Erzsébet királyné a Tahi Botos családnak adományozza. A török világban elpusztult és az 1720. évi adóösszeirás szerint pusztaként Maglódhoz tartozott, Herceg Grassalkovich Antal telepitette be újból 1791—92-ben és ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kát. templom 1800-ban épült és a plébánia 1797-ben alakult. 1848-ban 41 és 2%2 úrbértelke volt. Az elkülönzés és a határszabályozás 1863-ban történt,

A község, melynek villanyvilágítása van, csekély domborzatú, főként homokos talajon fekszik. Lakosság fele része tisztviselő és gyári munkás-A termelők a fejlett gazdálkodás folytán kevés földterülettel is polgári jólétben élnek.

Petz Mihály. Szállás: Téhöly Imre vendéglőjében.

Posta, táv. Cső.: Helyben. Főszb., Járb , Tkv,, Adóh., Pü. szak. : Monor, Törvsz., Pü. ig., Iparíü., Kér. kamr. OTI.: Budapest, Vál. kér.: Soroksár. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Pü. bizt. ’• Kispest.

Hatóságok, intézmények. Közs. Elöljáróság. Tel.: Vecsés 6. Vezetőjegyző: Boross Imre főjegyző.

Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Bpesíen végezte, 1901 óta Vecsésen működik. 1919 óta vezetőjegyző. Elnöke a Polg. fiu- iskolaszéknek, Iparostanonciskola felügyelő- biz.-nak, Testnevelési és Iskolánkivüli Népművelési biz.-nak, a Középmagyarországi Labdarugó Szövetség amatőr zsűrijének, a Hangyának, Önk. Tűzoltó Testületnek. A Hitelszöv. ügyv. ig. Háború alatt az 1. h gy. ezr. kötelékében az orosz harctéren küzdött, megsebesült és mint 50 %-os hadirokkant t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: Ezüst és bronz Signum Laudis, Károly cs. kér. seb, é. Polgári kitűnt : IV. o, polg. érdemk. 25 éves jub. tűzoltó diszérem. A komun alatt ellenforradalmi tevékenysége miatt 7 hétig a Markó uccában volt bezárva.

Általános adatok.

Lakosság: 11,950 lélek. Magyar: 11.943, (V3 részben elmagyarosodott német), egyéb: 7. R. kath : 10.090, ref. : 980, ágh. ev. : 570, unit. : 5, g. kath.: 14. g. kel.: 2, izr,: 252, egyéb: 37. Házak száma: 2271.

Területe: 7.753 kh., ebből a községé : 243. Szántó : 5.238, rét: 666, legelő: 442, erdő: 343, szőlő: 329, kert: 126, nádas: 136, egyéb: 473 kh. Az erdő, nem összefüggő területen, homok lekötésére szolgáló védőfásitás, legnagyobb részben halomi Halmy József és Viktor birtokán elszórtan. Talajviszonyok: főként laza homok, kevés kötött és kavicsos altalaju barna homok. Termények: főtermény a rozs, a kukorica és a korai burgonya. Kertiveteményekből főként a káposzta, emellett paradicsom, dinnye, paprika, zöldség.

Vas. áll.: Vecsés és Vecsés Kertek- alja, mindkettő a község belterületén. Autóbuszjárat Vecsés állomásra reggel 6 órától. Távirati megrendelésre auto- taxival is bármikor kimegy. Tulajd.: