Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - Budapest napi sajtója
Budapest napi sajtója fragesprésáe von Budapest X3£tí Jleues Sester Journal Sechsundzwanzigster Jahrgang. Eigenthümer: Sigmund Bródy. Abonnement: Ganzj. fl. 14, halbj. fl. 7, viertelj. fl. 3.50, monatlich fl. 1.20. Erscheint täglich, ach an Montagen. Einzelne Nummern in Budapest 4 hr., in der Provinz 5 kr. Redaction und Administration : V. Bezirk, Waitznez-Boulevard Nr. 34. Pesti Hírlap A lap terve Légrády Károlytól származott, aki a vállalatában korábban kiadott lapok, nevezetesen pedig az „Ellenőr“ utján, már régebben be volt avatva a politikai és irodalmi élet viszonyaiba és kellőképen ismerte a mutatkozó szükségletek természetét. Az uj irodalmi vállalat előképét Kossuth Lajos régi „Pesti Hirlap“-ja képezte, amelynek szelleme és irodalmi formája annyi idők után is megtartotta értékét. A hagyomány iránti tisztelet is közreműködött, hogy az uj irodalmi vállalattal az 1848 előtt annyira vonz'i név is fölelevenedjék s az uj napilap szabadelvű iránya ez utón is hozzáköttessék Kossuth Lajos egykori hírlapjának emlékéhez. Így jött létre a Pesti Hírlap elnevezés és igy indult meg e lap 1878. deczember havában. Az uj lap első vezérczikk irói közt volt K a a s Ivor b., Toldy István, Palás thy Sándor, Huszár Imre és Balogh Pál; első felelős szerkesztője: C s u k á s s i József volt. A lap belső életében 1881-ben történt változás, a mikor addigi szerkesztősége a laptól megvált és uj napilapot alapított. Helyébe uj szerkesztőség lépett, élén Borostyáni Nándorral, mint főszerkesztővel. A felelős szerkesztői állást dr. K e n e d i Géza vállalta el, segédszerkesztőjévé pedig Schmiltely József lett, a ki a lapnak folytonosan egyik oszlopa maradt. A közgazdasági részt dr. K akuj ay Gyula vette át. Az uj szerkesztőséggel lépett be május hó 10-ikén Mikszáth Kálmán is. Az 1882—4. évben a lapnak Eötvös Károly és Tors Kálmán is vezérczikkiró munkatársa volt amikor is az antiszemitizmustól nehéz ostromot kellett kiállania a tisza-eszlári vérvád hónapjai alatt. A főrendiház 1885. évi reformjánál a Pesti Hírlap teljes erejével küzdött. Ebben kiváló része volt B e k s i c s Gusztávnak is, aki legfényesebb publiczisztikai dolgozatait ;sztendőkön át a Pesti Hírlapnak irta. Ugyanebben az időjen lépett a lap vezérczikkirói sorába a magyar hírlapírók resztora Pulszky Ferencz. Időközben a lap vezéregyéniségei közül Borostyáni Nándor megvált és állandóan Párisba telepedett át, innen s összeköttetést tartva a lappal. A főszerkesztői állást ,887-től egész 1895-ig a lap alapitója Légrády Károly öltötte be, akit ez év junius havában Bállá Gyula helyére íz ákosfalvai kerület országgyűlési képviselővé választott. £z a főszerkesztői állástól való visszalépését vonta maga után, mivel a lap pártonkivüli állásával valamely párt- mandatum hagyományszerüleg nem fér össze. Innen túl a lap vezetése dr. K en e d i Géza felelős szerkesztőre maradt, a ki a lapnak állandóan névtelen vezérczikkirója s azonkívül Quintus álnév alatt tárczairója is. A lapszerkesztés nehéz technikai föladatait túlnyomó részben S c h m i 11 e 1 y József segédszerkesztő végzi. Vezérczikkirói sorában a megnevezetteken kívül is számosán fordultak meg a publiczisztikai életből. A ré • giebbek közül: Borostyáni Nándor, Horváth Gyula, Ka- cziány Géza, Szokolay Kornél, Mende Bódog; újabban pedig : Báttaszéky Lajos, Busbach Péter, Enyedy Lukacs, Jósika Kálmán báró, Papp Dávid, Pollák Illés és Vázsonyi Vilmos. Az utóbbiak ez idő szerint is rendes czikkirói a lapnak, melyben Légrády Károlytól is több Ízben jelentek meg vezérczikkek, politikai és irodalmi közlemények. Tárczairói sorában Mikszáth Kálmán, Borostyáni Nándor, Kenedi Géza, Murai Károly (elbeszélések, dráma stb.) és Pollák Illés (Homo) nevén kívül számos irodalmi jelesünk neve fordult meg. íme a főbbek: Agai Adolf, Bársony István, Béldi Izor (zene), Gerő Ödön (Viharos álnévvel), Herczegh Ferencz, Kézdi Kovács László (szépművészet), Kóbor Tamás, Komor Gyula, Kozma Andor (Koboz név alatt a vasárnapi tárcza-versek írója), Milkó Izidor, Morgenstern Gusztáv, Sebők Zsigmond, Szomaházi István, Tóth Béla, Váradi Antal, Vértesy Gyula és még számosán. Jókai Mór e lapban számos érdekes dolgozatát tette közzé, többi közt a „Sárga rózsa“ czimü regényét is, amelyet az irodalmi kritika a koszorús iró újabb regényei közt legtöbbre tart. Végül a művésznők közül Biaha Lujza és Jászai Mari is több Ízben fölkereste e lap tárczarovatát. _ . __ . - - • Jelenlegi munkatársaink : Dr. Kenedi Géza felelős szer* kesztő, vezérczikk, tárcza. Schmittely József, segédszerkesztő. Murai Károly, tárcza és dráma. B. Jósika Kálmán, külföld. Kézdi Kovács László, képzőművészet. Dr. Béldi Izor zeneművészet, opera. Gerő Ödön tárcza, társadalmi élet. Bede Jób, országgyűlési belső politika. Dr. Komor Gyula, színház, vegyes, fordítás. Szegő Béla, táviratok, külföld. GyőrfFy J izsef, helyi hírek. Luby Sándor, hírrovat. Wurm Adolf, közgazdaság. Gulhy Imre törvényszék. Külső vezérczikk és tárczairók: Beksics Gusztáv, Vezérczikk. Balogh Pál, vezérczikk. Dr. Vázsonyi Vilmos, vezérczikk. Tóth Béla, tárcza. Kóbor Tamás, tárcza. Tömörkény István, tárcza. Kozma Andor, verses tárcza. Cserny Mihály, tárcza. Ifj. Ábrányi Kornél, vezérczikk.
