Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)

Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - VII. rész. Egyletek, társulatok és körök

Víf. Rési.

iöi

Egyletek, társulatok, körök stb.

Érvényes határozat hozatalára szükséges, hogy a rendes társulati tagok legalább egy tizedrésze jelen legyen a közgyűlésen. Ha valamely közgyűlésen a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, tizennégy nap alatt uj közgyűlés hivatik egybe, melyben a jelenlevők számra való tekintet nélkül határoznak, de csakis azon tárgyak felett, melyek a meghiúsult közgyűlésnek közzétett napirendjét képezték.

18. §. Minden társasági tagnak szabadságában áll, a társaság czéljai előmozdítására vonatkozó észrevételeit a választmánynyal közölni s ez értelemben javaslatokat lenni. E végre a társaság helyiségeiben külön könyv lesz kitéve. Az ezen könyvbe igtatandó megjegyzések sajátkezüleg alá- irandók és a legközelebbi választmányi ülésben tárgyalás alá veendők.

19. §. A társaság tulajdonát képező könyvek, hírlapok, térképek s egyéb a társaságot illető tárgyak annak helyiségein kívül való használása senkinek meg nem engedtetik.

20. §. A társaság igazgatása választmányra bizatik, mely áll a közgyűlés által választandó egy elnökből, egy alel- nökből, 5 igazgatóból és 36 tagból, kiknek a Pesti Lloyd rendes tagjainak kell lenniök. Az illető szavazati ívek a a közgyűlésen személyesen átadandók.

Ezen választmány intézkedik mindazon kérdésekben, melyek ez alapszabályok értelmében a közgyűlésnek fen- tartva nincsenek.

21. §. Az elnök elnököl a közgyűléseken és választmány üléseken, ö képviseli a társaságot harmadik személyek irányában és a szavazatok egyenlő száma esetén mindig az ő szavazata dönt. A választmányi üléseket ő hívja össze, ő nevezi ki a közgyűlési szavazatszedő és a közgyűlési, valamint a választmányi jegyzőkönyvekét hitelesítő bizottságot is. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök, vagy ha ez is akadályozva volna, a működési ideje szerint legrégibb igazgató helyettesi őt és ily esetben az alelnök vagy a helyettesítő igazgató ugyanazon jogokkal és hatáskörrel bir, mint az elnök.

22. §. Az igazgatók, kik a társasági elnök vagy alelnök elnöklete alatt tartják üléseiket, végrehajtják a közgyűlés és a választmány határozatait, megvizsgálják és lehetőleg orvosolják a felmerült panaszokat és végzik általában a folyo ügyeket. Működésök rendjét, illetve a munkának saját maguk közti felosztását ők maguk állapítják meg. Az igazgatóság, illetve az e czélra az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag jogosítva van egyik választmányi üléstől a másikig netalán felmerülő sürgős szükségletek fedezésére Összesen legfeljebb 100 írtra rugó kiadásokat tenni, illetve utalványozni.

23. §. Az elnök, az alelnök, továbbá az igazgatóság és választmány tagjai három-három évre választatnak és mind- egyikök a megválasztástól számítandó három év múlva kilép; az igy megüresedett helyeket a közgyűlés tölti be. A kilépők újra választhatók.

24. §. A választmány üléseinek jegyzőkönyvei az elnöklő és a titkár által aláíratnak és a legközelebbi ülésben annak idején jelen volt két választmányi tag által hitelesíttetnek.

25. §. A hírlapi vállalat ügyeit 12 tagból álló hirlapbizotl- ság intézi, mely a választmány által választatik tekintet nélkül arra, vájjon az illetők e választmány tagjai-e vagy sem. Ezen bizottsági tagok egy harmadrésze évenként kilép ; helyeiket a választmány tölti be. A kilépett tagok újra választhatók. A hírlapi bizottság elnökét e bizottság tagjai saját kebelökböl választják.

26. §. A hírlapi bizottság a választmánynak időről időre jelentést teend a hírlapi vállalat ügyeiről; szintúgy a választmány minden rendes évi közgyűlésnek a hírlapi vállalat állásáról kimerítő jelentést teend, a mennyire ezt a lap üzleti érdekei megengedik.

27. §. A titkárt, esetleg másodtitkárt, a pénztárnokot és a könyvivőt, valamint az ezeken felül netalán még szükséges tiszti személyzetet a választmány nevezi ki. A szolgák félfogadása és elbocsátása felett az igazgatóság határoz. A pénztárkezelés feletti közvetlen felügyeletet a választmány egyik tagjára ruházza, a ki ebbeli tapasztalatairól időről időre jelentést tesz.

28. §. A választmány határozatainak érvényességéhez (a tagfelvételt vagy kizárást kivéve 6. és 11. §§.) az elnökön kívül legalább 8 választmányi tagnak jelenléte szükséges.

29. §. A társulat tagjaiból egyelőre hat szakosztály alakítandó, és pedig:

a) közgazdasági szakosztály,

b) kereskedelmi „

c) ipari „

d) közlekedési „

e) közigazgatási „

f) adók és illetékek szakosztálya

oly módon, hogy minden társulati tag szabad elhatározásától függ, vájjon akar-e egyáltalán és ha igen, mely szakosztályban vagy szakosztályokban kíván működni. Egy-egy osztály megalakul, mihelyt az abba való. felvételre legalább is 20 tag jelentkezett. A szakosztályok elnökségüket magok választják meg, miglen állandó előadót vagy előadókat a választmány saját kebeléből, vagy a választmányhoz nem tartozó tagok sorából nevez ki, valamint az egyes osztályokban a titkári teendőket elvégző közegeket is a választmány rendeli ki; ugyancsak ez állapítja meg az osztályok rendjét is.

választmány által kinevezett szakelőadó képviseli a választmányt a szakosztályban és a szakosztályt a választmányban, és ez tartja fenn az érintkezést a választmány és a szakbizottság fölött.

A szakbizottság javaslatai, illetőleg határozatai a választmány elé terjesztendők és csak az esetben foganatosíthatók, ha és mennyiben a választmány azokat magáévá teszi.

A szakosztályok ülései nyilvánosak és azokban a társulat minden tagja tanácskozási joggal vehet részt.

A választmány jogosítva vau a szükséghez képest a fentebbieken kívül újabb szakosztályokat alakítani.

30. §. A társaság fennáll mindaddig, mig annak feloszlatását a rendes tagok két harmada közgyülésileg ki nem mondja. Ezen esetre a társaság összes vagyona, melyhez sem a tagok, sem azok örökösei, hagyományosai vagy engedményesei semminemű jogot nem tarthatnak, közgyülésileg meghatározandó egy vagy több közhasznú czélra for- dittalik. A mennyiben a társaság feloszlatása céljából egybehívott közgyűlésre a tagok az alapszabályszerüleg megkívánt számban meg nem jelennének, újabb közgyűlés hivandó össze, a melyen a társaság feloszlása és vagyonának hováforditása felett a megjelentek számára való tekintet nélkül általános szótöbbséggel hozatik határozat.

Statuten der Pester Lloyd Gesellschaft.

§. 1. Der Name der Gesellschaft ist Pester Lloyd; der Silz ist in Budapest.

§. 2. Zweck der Gesellschaft isl die Förderung der geistigen und materiellen Interessen der Kaufleute, Gewerbetreibenden und Landwirthe Ungarns.

§. 3. Im Interesse der Erreichung dieses Zweckes will die Pester Lloyd-Gesellschaft:

a) den Mitgliedern in mit möglichsten Komfort eingerichteten Räumlichkeiten zu gemüthlichcn Verkehr und zu freundschaftlichem Ideenaustausche Gelegenheit bieten ;

b) sie diskutirt die volkswirtschaftlichen Fragen und sammelt Erfahrungen bezüglich all jener Bedürfnisse, die im kommerziellen, gewerblichen und landwirtschaftlichen Verkehre des Landes in die Ersaheinung treten ;

c) sie gibt ein zeitschriftliches Organ, oder deren mehrere, heraus, deren wichtigste Aufgabe die Förderung der natio- nelökonomischen und kommerziellen Interessen bildet.

§. 4. Die Pester Lloyd-Gesellschaft besteht aus ordentlichen und Ehrenmitgliedern. Ordentliches Mitglied kann jeder anständige Mann von tadellosen Charakter sein, der im Sinne dieser Statuten aufgenommen worden ist und der die durch die Generalversammlung festgestellte Mitgliedsgebühr zahlt.

§. 5. Wer als ordentliches Mitglied einzutreten wünscht, hat eine diesfällige Absicht in einer eigenhändig unterverligten und mit der Empfehlung zweier Mitglieder versehenen Erklärung anzumelden. Name, Stand und Wohnung des Aufnahmswerbers sind sammt den Namen der Empfehlcr auf einer diesem Zwecke gewidmeten Tafel in den gesellschaftlichen Lokalitäten mindestens durch acht Tage auszuhängen.

§. 6. Ueberdie Aufnahme entscheidet der Ausschuss ohne Debatte mittelst geheimer Abstimmung. Zur Giltigkeit solcher Beschlüsse ist die Anwesenheit von mindestens 15 Mitgiedern den Vorsitzenden mitgerechnet, erforderlich; auch müssen zwei Drittel der abgegebenen Stimmen sich für die