Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)

Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.

III. Rész.

ÍOO

Kereskedelmi minlsterlum.

a) a bejelentő nevét, állását és lakhelyéi; és ha a bejelentőnek rendes lakhelye külföldön van, a belföldi képviselőnek nevét és lakását is;

b) a szabadalmazandó találmány czimét, azaz általánosságban való megjelölését, minden leírás vagy külön elnevezés mellőzésével;

c) azon nyilatkozatot, bogy a folyamodó feltalálója a szabadalmazandó tárgynak, vagy hogy ő a feltalálónak jogutódja és az. utóbbi esetben

d) a feltaláló nevét, állását és lakhelyét azon okirat megjelölésével, melyre a bejelentő jogát állapítja.

A bejelentéshez csatolandók:

a) a bejelentési díj lefizetését igazoló állampénztárí nyugta;

b) ha a bejelentést megbízott nyújtja be, az erre vonatkozó hitelesített meghatalmazás;

c) a találmánynak leírása két példányban borítékba zárva, melyen a találmány czime, a bejelentő neve és lakhelye kiteendő.

d) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, csatolandó az átruházást vagy átszállást tanúsító okirat is.

A megérthetésre szükséges rajz és a mennyiben szükséges, minta vagy modell a leíráshoz csatolandó.

A bejelentés egész íven tisztán és olvashatóan fekete téntával írandó vagy nyomtatandó és a bejelentő vagy igazolt megbízottja által aláírandó.

A rajzok a következő szabályok szerint szerkeszlendők:

a) a rajzók két példányban, egy fő és egy mellékpéldányban nyújtandók be;

b) a főpéldány erős, sima, fehér lajzpapiron és a következő mérték szerint készítendő:

33 cm. magasság 27 cm. szélességben, vagy 33 „ , 42 „

33 „ „ 63 „

Ezen rajzok és az azokon lévő írás és betűjelzés fekete tusfestékkel készítendők.

A rajz körös-körül egyszerű keretvonással látandó el, mely a papír szélétől 2 cm.-nyi távolságban húzandó, felül pedig üresen hagyandó felirat számára 3 cm.-nyi tér. Ezen főpéldány összehajtva vagy görbítve nem fogadtatik el.

c) A mellékpéldány a főpéldány mását képezi, rajzvásznon fekete vagy színes kivitelben is előállítható és összehajtható.

A ki a bejelentést készíteni nem képes, fordulhat egy hatóságilag feljogosított szabadalmi ügyvivőhöz, ki azt díjért helyette szerkesztendi.

A bejelentés, ha kellőleg van szerkesztve és felszerelve, kihirdettetik és a felhívási eljárás indittatik oly formán, hogy a közzétételtől számítandó két hónapon belül azt mindenki megtekintheti és a bejelentett találmány ellen felszólalást adhat be.

Ha a felszólalás be nem adatott, vagy az olyan mint indokolatlan elutasittatott, a szabadalmi okirat a bejelentőnek kiszolgáltatik.

A kiadott szabadalom érvényét veszíti:

megszűnés, megvonás vagy megsemmisítés által.

Megszűnik a szabadalom a 15 év lejártával, továbbá ha a szabadalom-tulajdonos a szabadalomról a szabadalmi hivatalnál írásban lemond, vagy ha 'az esedékes szabadalmi díjak kellő időben be nem fizettetnek.

Megvonható a szabadalom, ha a szabadalom tulajdonosa elmulasztotta találmányát a magyar korona országai területén 3 év alatt kellő terjedelemben gyakorlatba venni, vagy ha a szabadalom tulajdonosa találmányát három éven belül maga kielégítő mérvben nem gyakorolván, másoknak annak gyakorlására engedélyt nem adott, noha erre kellő kárpótlás és biztosíték nyújtása mellett felhivatott.

Megsemmisítendő a szabadalom, mintha meg sem adatott volna, ha a szabadalom tárgya szabadalmazásra alkalmas nem volt, például már a bejelentés idejében ismeretes volt, tehát újnak sem volt tekintendő, vagy ha az egy korábbi szabadalommal azonos, vagy ha nem a feltalálónak vagy jogutódjának adatott, végre ha a szabadalom leírása nincsen úgy szerkesztve, hogy abból a találmány lényege tökéletesen és világosan kitűnt volna.

A megvonás és megsemmisítés, keresettel a szabadalmi hivatal bírói osztálya előtt érvényesítendő. A hozott ítéletek a legfelsőbb bíróság tagjaiból és a József-műegyetem tanáraiból alkotott m. kir. szabadalmi tanácshoz felebbezhetők, mely tanács véglegesen dönt.

Wie kann man Patente erwirken V

Patente kann nur der Erfinder selbst, oder dessen Rechtsnachfolger erlangen.

Patentfähig ist jede neue Erfindung, die industriell ver- werthet werden kann.

Die Erfindung kann nicht als neu betrachtet werden, wenn solche bereits in veröffentlichten Zeitschriften, Büchern, . Flugschriften, Zeitungen, vervielfältigten Zeiehnungen derart beschrieben »war, dass Sachverständige solche benutzen konnten, oder wenn selbe bereits durch praktische Verwendung oder Ausstellung bekannt wurde, oder endlich, wenn solche schon einmal das Objekt eines Patentes bildete.

Keine Erfindung kann patentirt werden, die mit den bestehenden Gesetzen oder Verordnungen collidirt; ebenso- 7 wenig wissenschaftliche Theoreme, oder Principien, Nahrungsartikel für Menschen und Thiere oder Droguerien, etc.

Während der ganzen Dauer des Patentes geniesst der Patentinhaber das ausschliessliche Recht, dass er seine Erfindung industriell verwerthe, solche in Verkehr bringe und ausnütze.

Wer ohne Erlaubniss des Patentinhabers den Gegenstand irgend welcher Erfindung herstellt, in Verkehr bringt, oder anderweitig in verbotener Weise ausnützt, so dass er dadurch wissentlich die Rechte des Patent-Inhabers verletzt, begebt eine Patent-Usurpation und zieht sich hiedurch eine Geldoder Gefängnisstrafe zu.

Das Patent kann auf 15 Jahre gegeben werden.

Bei Anmeldung eines Patentes sind 20 Kronen als Anmeldungs-Gebühr zu entrichten. Bevor Bewilligung sind im ersten Jahre 40 Kronen und nachher jährlich sich steigernde Taxen zu zahlen, welche im letzten oder im 15. Jahre 500 Kronen ausmachen, da, wenn sich die Erfindung durch so lange Zeit bewährte, wird der Patentinhaber wahrscheinlich auch in der Lage sein, die höhere Taxe erlegen zu können.

Die Erfindung ist behufs Patentirung beim Patentamte anzumelden. Die Anmeldung muss enthalten :

a) Namen, Stand und Wohnort des Anmelders, und wenn das ständige Domicil des Anmelders im Auslande ist, auch den Namen und Wohnort des hiesigen Vertreters ;

b) den Titel der zu palentirenden Erfindung d. h. deren allgemeine Bezeichnung ohne jede Beschreibung oder Benennung.

c) ferner eine Erklärung, dass der Ansuchende, Erfinder des patentirenden Gegenstandes, oder blos Rechtsnachfolger des Erfinders ist, und im letzterem Falle

d) Namen, Stand und Wohnort des Erfinders mit Bezeich- | nung jenes Dokumentes, auf welches der Anmelder sein Recht basirt.

Zur Anmeldung sind beizuschliessen :

a) Eine von der Staatskassa beglaubigte Quittung über die entrichtete Anmeldungsgebühr;

b) wenn die Anmeldung durch einen Bevollmächtigten < erfolgt, die darauf bezügliche beglaubigte Vollmacht;

c) die Beschreibung der Erfindung in zwei Exemplaren ! in einem Couvert eingeschlossen, auf dem der Titel der Erfindung, sowie der Name und Wohnort des Erfinders ! anzugeben ist;

d) wenn der Anmelder Rechtsnachfolger des Erfinders 1 ist, ist das Dokument des Übertragens oder des Hinterlassens beizuschliessen.

Die zum Verstehen nöthigen Zeichnungen, und eventuell erforderlichen Muster oder Modelle sind der Beschreibung ebenfalls beizulegen.

Die Anmeldung hat auf ganzen Bögen, rein und leserlich mit schwarzer Tinte geschrieben, oder gedruckt und vom Anmelder oder dessen Bevollmächtigten unterschrieben zu werden.

Die Zeichnungen sollen laut folgenden Regeln angefertigt werden:

a) In zwei Exemplaren u. zw. in einem Haupt- und in einem Nebenexemplare.

b) Das Hauptexemplar hat auf starkem, glatten, weissen Zeichenpapier in folgenden Dimensionen angeferligt zu werden :

33 cm. Höhe, 27 cm. Breite oder 33 , „ 42 „

33 „ „ 63 „