Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
m. Rész. Kereskedelmi ministerium. felmondja, mely az eladó állal felmondott mennyiségeket az átvételi egyenlegek tulajdonosai közt az árúüzleti leszámoló rendben megállapított módozatok szerint felosztja. 68. §. A felmondó-íven megjelölendő a kötésbeli árú szállítandó mennyisege, a nap, melyre átvétel végett a felmondás szól, a leszámoló árfolyam, úgyszintén az a helyiség hol a felmondott árú fekszik. Az áru beraktározási helye gyanánt akárhány hajó, raktár sth. megjelölhető, melyekben a felmondott árú, a felmondásnak megfelelő, esetleg ezt meghaladó mennyiségben be van raktározva. 69. §. A leszámoló iroda legkésőbb 48 órával az átvételi nap előtt közli az átvevő féllel az átadó czimét. Ugyancsak 48 órával az átvételi nap előtt a szállítandó árúnak a főváros területén (Kőbánya) hozzáférhető helyen kell lennie. A szállítás egyéb körülményeire nézve a IV. fejezetben foglalt határozatok irányadók. 70. §. A szállító az átvevő kivánatára köteles a felmondott árút legkésőbb 48 órával az átvételi nap előtt pontosan megjelölni, bemutatni és neki megengedni, hogy az árút részletesen megszemlélhesse és belőle egy kilógrammnyi ingyén- mustrát vehessen. Az igy megszemlélt és bemutatott árú más árúval fel nem cserélhető. 71. §. Ha az átvevő már a bemutatás alkalmával kifogásolná az árút, a szerződő felek kötelesek közös mustrát venni és azt az átvételi napig tőzsdei szakértői szemle alá vétetni. 72. §. A mennyiben az átvevő az árút meg nem szemlélte, vagy megszemlélve, azt kifogástalannak találta, vagy a mennyiben azt a tőzsdei szakértői bizottság szállithatónak mondotta ki, az átvételt az átvételi napon reggeli 8 órakor meg kell kezdeni. Ezekben az esetekben az átvevő, mielőtt még uj kifogásokkal élhetne, köteles az árúnak legalább 15 százalékát átvenni. 73. §. Az árú bemutatása vagy a mustravétel után az áru minden oly kezelése, mely alkalmas arra, hogy az átvevőt az árú minősége tekintetében tévedésbe ejtse (mint pl. a rostálás, lapátolás vagy új árú hozzáfuvarozása), a tényleges átvételig tilos. 74. §. Ha a szállításra kerülő és a szakértői bizottságnak bemutatott árú a keverék és rostálás tekintetében a tőzsdei szokásoknak meg nem felelne, jogában áll a szakértő bizottságnak ezen eltérésből felmerülő értékkevesbletet, a mennyiben az 1 százalékot meg nem halad, megállapítani. 75. §. Szinleges felmondások, valamint a már megszemlélt árúnak más árúval való felcserélése, nem különben a 74. §-ban felsorolt kezelés fegyelmi vétséget képeznek, s elkövetőjük a tőzsdetanács által az árú minden métermázsája után 1 forintig terjedhető pénzbírságra, ismétlődés esetén a tőzsdéről való ideiglenes vagy végleges kizárással büntetendő. 76. §. A szállítandó árú, akár kiöntve (allarinfusa), akár zsákokban adható át. Ha az átvevő a neki zsákokban bemutatott árút az eladó zsákjaiban kívánja elszáliittatni, az eladó köteles ezt zsákonként 50 krnyi biztosíték letétele mellett megengedni. Ha a zsákok az átvétel befejezése után 48 óra alatt Visszaküldetnek, zsákkölcsöndíj nem fizetendő. De ha a zsákok csak később küldetnek vissza, az átvevő ■az átvétel megkezdésének napjától fogva a zsákok visszaküldéséig az eladónak a szokásos zsákkölcsön-dijt megtéríteni tartozik. A zsákok visszaadása az átvevő költségére történik. A tőzsde történetéből, i. A Pesti Gfal>oiiíi<*Sivi*iioIt. A tőzsde alapítása előtt már állott fenn hazánk fővárosában egy intézmény, melynek feladata részben megegyezett azzal a hivalással, melyet az 1864. évben alakult Pesti Árú és Értéktőzsde tűzött maga elé. A hazai gabonakereskedésnek már a negyvenes években egyik góczponlját képezte az ország fővárosa, melynek ebbeli jelentőségét akkortájban majdnem kizárólag a fővárost átszelő Duna-folyam alapította meg. Már 1847-ben állandó gyülekezetei tartottak a fővárosi gabonakereskedők egyik helybeli kávéházban, ez a gyülekezés azonban nélkülözött minden szervezetet és felügyeletet. Az 1853. évben alakult az akkor fennállott m. kir. helytartótanács jóváhagyása mellett a Pesti Lloyd-Társulat, mely azt tűzte czéljául, hogy Pesten, mint Magyarország legfontosabb kereskedelmi helyén, központot állítson fel a kereskedelmi forgalom számára. „Feladata leend — mint alapszabályai mondják — a kereskedés és iparszorgalom emelése, élénkítése és terjesztésére, valamint azoknak a tenneszléshezi viszonylataira lehelőség szerint hatni, emelkedésüket közvetlenül vagy közvetve előmozditani“, s ezen czélnak megfelelendő, a Pesti Lloyd „társas, gyakori viszonos találkozás által alkalmat nyujtand czélszerű kereskedelmi, mezőgazdasági vagy iparvállalatok indítására.“ E programmot tartva szem előtt, nemsokára megalakulása után a Pesti Lloyd-Társulat abból a czélból, „hogy a mindennemű szemesélét, u. m. gabona, repeze, magvak stb. üzleti forgalmába jobb és rendszerintibb alakzat hozassák be“, Pesten egy gabonacsarnokot állított fel. A Pesti Lloyd-Társulat állal kidolgozott alapszabályok 3 fejezetre oszlanak. Az 1. fejezet (1—11. §§.) a Gabonacsarnok czélját és „elrendezését“ tárgyazza, a 2. fejezet (12—14. §§.) a Gabonacsarnok tagjainak kötelességeiről szól. mig a 3. fejezet (15—19. §§.) a „gabonacsarnokbeli ügyletekről s azok joghatásairól“ tartalmaz in'ézkedéseket. II. A. tőzsde alapítása. A budapesti tőzsde megalapítására az 1860. február 26-án kelt osztrák császári pátens szolgált ösztönzésül. E pátens ugyanis a monarchia nagyobb forgalmú helyein tőzsdék felállítását rendelte el. Erre hivatkozva, a m. kir. helytartó- tanácsl860. márczius 25-én kelt leiratával a pesti kereskedelmi és iparkamarát felhívta, hogy egy tőzsde felállítása iránt javáslatokat terjesszen elő. Az 1863. év végén nyert a Pesti Lloyd-Társulat, mely az intézmény létrejöttén kiválóan fáradozott, s azt gazdasági tekintetben is a leghatékonyabb támogatásban részesítette, megbízást arra, hogy a tőzsde végleges megalakulása iránt a szükséges lépéseket tegye meg. E végből a társulat választmánya egy bizottságot nevezett ki, melynek Jálics Ferencz, Kern Jakab, Kochmeister Frigyes, Perger Ignácz, Aebly Adolf, Ullmann M. G., Weiss B. F., Herzfelder Vilmos, Rósa Lajos és Lányi J. voltak tagjai, kikhez még Kohen J. .1., Darier Gyula, Semmler Frigyes, Wahrmann Mór és Hull Frigyes csatlakoztak. E bizottság 1863. október 14-én kézdé meg üléseit, és pedig, miután Kochmeister Frigyes kéretett fel az elnöklésre, a jóváhagyott és már közzé is tett alapszabályok felolvasásával. Ez alapszabályok 3. és 14. §-ai alapján Kochmeister Frigyes, Perger ignácz, Kohen J. J., Lányi J., Darier Gyula és Semmler Frigyes lettek kiküldve a tőzsde külső berendezésének eszközlésére, s a végből, hogy a szükséges segédeszközöket, mint a vasúti, távirdai és folyamtérképeket, a tarifákat stb. beszerezzék, s a bécsi tőzsde, árfolyamainak rendes távirati közlése iránt intézkedjenek. Az alapszabályok 17. §-a alapján a kereskedelmi és iparkamara elnöke kéretett fel, hogy a helytartótanácsnál a tőzsdebiztos kinevezését kieszközölje. Minthogy továbbá a tőzsdei bizotlmányi tagoknak az alapszabályok 20. és 21. §-aiban elrendelt választása az
