Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - IX. Vidály-tár
Virradatkor megfuvatá Joáb a trombitákat, a csata megkezdődött, a filiszleu- sok lemenőnek a hegyről, Dávid pedig e- rős állásukat — podgyászaikat, szekereiket, élemozsinájukat — mindenestől el- foglalá, — és igy a sukkal számosabb ellenséget az ö okosságával tönkre tette. A miért seregek ura őket einem hagyta, annak okáért Dávid és az egész izráel népe orvendezének vala az ur előtt, jegenyefából való mindenféle vigasság tevő szerszámokkal, u. m. hegedűkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal, és czimbai- mokkal Így vagyon ez megírva — szóról szóra Sámuel 1 könyve VI. rész 5 versében. Buletinek. így nevezik azon tudósítást — melyet a hadvezérek —a bevégzett csata után — küldenek a főparancsnoknak. Mindegyik a maga szem üvegén nézi a dologot... ezért a valótól többnyire távolacska állanak.. . s jóformán mindegyikhez egy „crédó“ kívántatik. A legrégibb bulletin találtatik a szent könyvben midőn az ur nevében a zsidónép boszut álla a midianitákon, mikor Bálámot is megölték... (az ellenségnek asszonyai szépek valánakazért azokat el vivők magukkal... vala körülbelöl 50,000 asszonyi állat). Móses ur erre rettenetes dühbe jött — (néki csak egy felesége volt, azzal se tudta némelykor hogy mit csináljon) megparancsoló : hogy a kisdedeket és asszonyokat öljék meg, csupán a ,,szüz leányokat kik még kurta köntösben járnak és ga- tyátskát viselnek.. azokat tartsák meg maguknak“ — valónak pedig eféle galam- bocskák 32 ezeren. Ezen kivül a préda volt: juh 75,000 ökör 72.000 szamár C1.00Ó Móses IV. könyv XXXI. rész 32, 33, 34 és 35 vers. Az I-sö nevezetes bulletin igy hangzott „És megszámlálák vala a háború végével, az ezredesek és századosok a katonáikat és jelenték vala Mósesnek, hogy: „senki cinem veszett“ (Móses IV. könyv XXXI rész 48, 49 vers.) 385 A Il-ik nevezetesebb bulletin igy szóllott. Az olteniczai csatában megöltünk 2000 törököt, a mieink közül könyü sebet kapott 4 ember, és egy meghalt vérhasban. Ezekért az illető hadvezér imádságot rendelt. Az okos Pópa igy hirdette ki a templomban. A 2000 törökért mondjanak keresztyén atyámfiai 5 miatyánkat, és az egy holtért egy hiszekegyet, a sebesültek úgy is felgyógyulnak. Hogy hívják a zsidót? — A szegény zsidót sokféleképpen hívják. 1) Ha valaki pénzt kér tőle, s nem ad; azt mondja hogy = ember télén zsidó ! 2) Ha ad? = akkor azt mondják hogy = jó lolkü izraelita. 3) Mig az inleressét nem kéri: =,kedves szó mszéd ur!‘ 4) Ha azinteressét kéri? = Roszlelkü. 5) Mikor a kapitálist kéri: — vérszopó pogány! 6) Ma 1858 nov. 26-án midőn jószágunkat kiakarjuk adni árendaba, de zsidónak semmi esetre se akarjuk adni, akkor így hirdottetjük: (Kol. Közi. 1858 64 sz.) „.... a jószág oly vállalkozónak adatik, ki a fennálló törvények értelmében fekvő birtoknak bírására és szerzésére jogosítva is van.“ — „Ma tehát erdélyben nem hívják a zsidót.“ Jó hogy nem értettem! L... atyánkfia nagyon szerette a borocskát.... s ezen oknál fogva a két látóká- ja — szolgálatát felmondani készült... a két magyar hazában minden javóst elpróbált, kúrájuk mitsem használt, mert a mi atyánkfia mindennap újból ivott.... Végre azt mondták nékie menjen Becsbe... Dr. Kaltvasserhez ö leghíresebb szemészt — Dr.-K. megnézi a szemet, a receptet megírja... L. ajálja magát. — A Dr. utánna kiált „kein Wein trinken“ — Mit mond a német? kérdé. L. a társát.... — A biz azt mondja hogy ,nc igyál bort* L. reá néz s egész pMcgmával válaszolá: 386 20 BOLOND ISTÓK NAPTÁEA.
