Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet
59 DERŰRE BOBU, BOKURA DERŰ. 60 ve Biri volt; ki korszerű neveltséges gaz- daszszonyi készültségével egy század városi piperelénynyel fölért *). A jövevény e kedves jelenségen elá- mulva, iparkodott valami bókot rebegni; mi azonban épen az ö kedélytörődöllségé- nél fogva, elég félszegül ütött ki; de mit a háziak kíméletesen fogtak föl, és vendégük ellátására fordítottak több figyelmet. Biri bár nagyon kevés gondot fordított arra, hogy maga iránt figyelmet gerjesz- szen; azon lények közétartozott, kika férfi szivet első látásra is sürgösb mozgásba hozzák. így az idegent, kinek körülményeit az iménliekböl még csak sejtjük, nem hagyható közönyösen. A minthogy jártában keltében annak sóvár tekintete folyton kisérte is. —Mi csoda? ha a fásult szív, midőn újra érezni kezd világ és emberiség iránt, egyszersmind oly lény iránt lobban lángra, kihez az élet külzivataraitól elvo- nultában még mindig szebb reményeket fűzhet; ki a veszett nagyságért, vagyonért, talán hiú ábrándokért még édes kárpótlást nyújthat, hahogy ritka szerencseképen a szerelem rózsalánczai kötik ösz- sze vele? A biró családja az iméntiekben már ismertetett öt tagból állott. Hatodikul most az idegent talán saját szerencséje hozta. E hatodik Bánáti volt. Bánáti Kelemen, mint útlevelei és némely bizonyítványaiból kitűnt, hoszszabb ideig járt kelta haza kü- lömböző vidékein; mindenütt sürgős ügybeli utazó; de ki sehol semmit nem végez. Min a házi gazda, mint már előbb kitűnt lelkületéből észrevettük , mitsem ütődött meg. Annál nagyobb megelégedést és enyhét látszott találni Bánáti, hogy végre oly kedves családi körbe jutott, melyben teljes othonosan érezheti magát. Megérkezett a család két kisebb tagja is. Ezeket együtt és váltogatva fogta Kelemen bácsi térdeire, s órahoszszant eljátszodo- zott velük. A házi aszszony, gyönyörű leányával együtt a konyha körül sürgött, s a bírónak ismét alkalma jutott oktató értekezését folytatni. Bánáti a szép háztáj által elragadtatva, *) Lassan egy kissé! A városi hölgyek gyöngy sorában ismerek akárhány jó gazdaszonyt! ....... kik a z izlésteljes öltözködést... a gazdálkodással egy esi tűi is tudják! Saerk. méla hallgatóvá lön, a nehány perez óta minden másra gondolt, csak arra nem, mit szives házi gazdája beszélt. Patvarba is — úgymond Eszényi a biró, kit már szinte megnevezhetünk—Ön ugy- látszik, viszszaesett régi merengéseibe. Ez mit sem ér, ha mondom. Mondom pedig azért, mert oktalanság oly dologért töprenkedni, mit az ember nem változtathat. E helyeit jobb oly dologba fogni , melynek kiviteléhez elegendő erőnk van. — Most az egyszer — viszonz Bánáti — csalódik gyanújában urambátyám ! Épen el- lenkezőlegörömtől /.sibbadoznak izeim,hogy belátni kezdem, miszerint még nincs minden jó száműzve a földről; hogy az ember szerényebb követeléssel a világban még több örömöt is talál, mint talán az lehetne, melyet ábrándunk teljesültében találnánk. — Helyes. így már szeretem a dolgot. Lássa ön, még nekünk sokról kell értekeznünk, mig teljes egyetértéshez jutunk; ezért igen szükséges, hogy ön uj helyzetével mielőbb kibéküljön. Alig végzé szavait a biró, egy falusi esküdt toppant a szobába. Biró uram, úgymond, e körlevél dél óla itt van, még ma tovább kell küldenünk. A biró elkomoiyodva, kézbe vette a levelet és olvasá. Egyszerű köröztelés volt, bizonyos futásban levő egyén iránt, ki rövid idő óta e vidéken vétetett észre. Olva- sásközben a biró többször komor pillanatot vetett vendégére; ki ellenben hideg közönynyel nézte a biró kényetlenségét. — Jól van úgymond a biró, — a levelet aláírva, s a hordozónak viszszaadva — tovább lehet küldeni. — Alig hogy a jött eltávozott, Eszényi vendégéhez fordult. — Ember! Én neked hajlékot és ótal- mat Ígértem. Itt van e hajlék, s ótalmam, menynyire hatásom terjed. Ha valami közügyben bűnös vagy , vess számot lelkiismereteddel, s ne kerüld az igazság kezét; ez intésem, mint helybeli elöljáróé; de ha lelked tiszta, és csupán szerencsétlen vagy, csak eltökélt szándékod legyen az egyszerű szántóvetö életre, mig a sors kereke fordul; addig légy barátom, légy fiam! — A fiam szóra egy különös húr pen- dült meg Bánáti keblében; önkénytelenül a konyha felé tekintett, honnét a már párolgó étkek illata hatott befelé, s idősb és ifjabb gazdaszszony arcza rózsássá volt pi
