Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet
11 12 kik, tehát a legmagasb osztalékot, a leg- derekahb családanya nyerendi el. A meg- vizsgáltatás csak abból áll: hogy a mely háztájról szomszédjai azt mondják, hogy velők, valamint hon, nem házsártoskodik, a háziak legegyszerűbben, de legtisztábban öltözködnek, házuk körül gaz nem találtatik, és a munkásokat legizletesb étellel, s legjobb kenyérrel élelmezik, az lesz a nyertes. Ezen szerződést egész helység aláírta, s az atyák nem győzik eléggé magasztalni gyermekeiknek a jóbani elöhaladá- sát. Eltűntek az éjjeli tivornyázások és erkölcstelen beszédek, valamint a lopás is megszűnt, a helyett a vasárnapi iskolázás állott elő. Minden ifjúnak erkölcsösen kell magát viselnie, mert ha nem, hát biz itt már ma-holnap nőt se kap; a ki valamelyik korcsmában egyszer, kétszer lerészegedett, az ne menjen leány- nézőbe. — ,Fölséges! Hol van jelenben az első tanító? — Nőmmel átázott el.-- ,Óhajtanám ismeretségét. — Mielőtt haza érkeznek, nézzünk körül az épületek közt. Vájjon megnyerik-e tetszésedet ? Azon rend és csinosság, a mi Jernyeit környezte, meglepett, s okulni akarván, hogy hát annak neje, a ki a növelés apostolává avatta magát, képes-e valamit fölmutatni, vagy minden csak a férj teendője? Fölkértem tehát Jernyeit, hogy mutassa meg legelőbb a veteményeskertet, mint a melyben egy gazdasszony ipara leginkább mutatkozik. Miutegy 1000 Q öl jól bekerített terület volt az ö veteményeskertje. Nem nagy hely, de a czélszerü kezelés eléggé tette a végre, hogy az a háztáj élelmi szükségleteit nemcsak bőven fedezze télen, nyáron, sőt piaczra is juttat. A kert egyik végiben van egy kút, s mellette egy akármerre fordítható válla, a mely arra szolgál, hogy a vetemény- ágyak közt elágazó ösvényekbe a vizet szétbocsássa; ezáltal sok fáradtság meg- kiméltetik. Jernyeinö a salátát, markot, petrezselymet ősszel szokta külön ágyúsokba véleményezni, tavaszon pedig egész kertet gyéren behinti, s noha sok kikapáló dik köztilök, de marad is, a melyek igazi derék gyökeret adnak. A zellert kétszer, mindig megnyesve ülteti el. A magyoróhagyma s társai már kora tavaszon eledelül szolgálnak, a vereshagyma későbbre áll elő. A korai hagymák, ka- ralábok helyét hónapos- vagy téli retekmaggal foltozza be. A korai ugorkafé- szekbe egy marok gipszszel vegyített ért trágyát kever, az elsózandót későbbre hagyja. Bővében van a ház a nyári- valamint a téli káposzta-nemeknek, a melyek mind remek konyhára valók. Hát a különbféle salátafők! Hát a kolbász-vas- j tagságú spárga-szálak! és a paszulynak hány változatossága! Nem utolsó a kert- j ben a turbolya, paradicsom és egy labo- í da (Spinat) ágyás. Minő hüvelye nőtt a karós borsónak! Nem látható ezen kertben egyetlen szükségfeletti növény, valamint puszta tér sem. Egy szögletben buja döbleczindák tűntek elő. Jernyei azt I felelte kérdésemre: hogy a melegágyak széleit rendesen beülteti, s annak buja indája az egészet befolyván, a puszta ágy nem ötlik az ember szemébe, sőt ' gyümölcse is, a melyet némelyek a burgonya eleibe tesznek, élvezhető. Jernyei ágy készíti a melegágyat, hogy a szükségszerű területen a földet még az őszön • kiásatta két láb mélységre, s azon üreget télen által megtömette 1 lj2 lábnyira • pelyvával, azonfelül trágyával földszinig, ^ s itt karántékosan kövér puha földdel bétetejezi, s hogy össze ne olvadjon, szét ! se porlódjék, az egészet deszkával ke- I riti. Jernyeinek ezen melegágyból, mint j gazdának, sok haszna kerül ki, mert ö a nyáron által úgy magában jól elkészült I trágyából következő télen 20—25 szekér- i rel hordát ki a szántóföldjeire. Nem rég j üvegtáblákat rakatott egy 6—8 Q öl á- 1 gyón, a mely konyhájára a korai—úgy nevezett újságot—készíti. Áttekintettem a szomszédok kertjeibe, s mindenütt— ki- j sebb nagyobb bőségben — hasonlóan igen j jól gondozott ágy ásókat szemléltem. — ,Ugyan barátom, az erkölcsiségre nézve, mi hasznot tapasztalsz ezen kertészkedésed által? 4 — A legiidvösb az: helységünket meg- I mentettem azon fonákságtól, hogy ma I káposzta s hasonnemüek helyett nem ültetnek valódi vadrepezemagvakat, s gazdasszonyáink nem kénytelenek férjeiktől
