Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - Naptár

NAPRENDSZER. DÉLI-VONAL KÉSZÍTÉSE.

A naprendszer

a napbólmint központi világ testből, bolygókból holdakból, és üstökösökből áll, azon számtalan csillagközt, melyek a tejutat képezik, körülbelül a közepén foglal helyet, s egy roppant nagy csillag körül forog mely a fiastyúk leg ényesb csillagát képezi, melynek neve Alcyone. A naprendszer egyetlen keringése e csillag körül 18.200,000 év alatt történik, ámbár nvponként 80,000 geogr. mértföldet halad, bolygóit is magával viszi. Azon véghetetlen nagy test mely körül napunk forog—117,400,000 s.er nagyobb, mint a mi napunk. E nagy égi test 677 billió mértföldnyire van tőlünk, azért látszik oly kicsinynek.

Az üstökösökről.

A legközelebbi években több üstököst fedeztek fél a csillagászok u. m. Halley, Viela, Faye, Brorsen, s az 1858 évi szép üstökös, melyről azt állítják hogy Nagy Sándor korában látták volna. Már most hatnak ismerik viszszatérési idejét. Az üstökösökről egy oly vidor kedélyességgel fűszerezett tárgy avatott czikk jelent meg a M.-vásárhelyi 1858-ik fűzetek harmadikában t. Szabó Sámuel tanár úrtól, mélyhez hasonlót alig olvastunk, t. ez. olvasóimat—annak olvasására tisztelettel utasítom. E czikk szerént az üstökösök anyaga alig gondolható fiuom lég, mely a naptól világitatik, ezért futhat oly gyorsan s ezért látszik oly borzaszló hoszu farka. 1402. 1532, 1577. és 1744-ben nappal is láthatók valónak az üstökösök.

F ö 1 d ü n k-kora.

Minthogy a kőszén kórszak növényei 20 R. foknyi közép meleget kívántak megélhetésükre, jelenleg pedig a közép mérséklet 14fokkal csekélyebb az az 8' R. —A tett kísérletek szerént—hogy mennyi idő alatt hül meg a vulkánokból kitörő láva, és a felolvasztott somla (bazalt). Egybevetve ezen meghiilési viszonyokat kitűnt, hogy kilencz millió év volt szükséges arra hogy a földünk 143 R. meleget veszítsen. Ha pedig fölvesszük, hogy a fold egeszen olvadt állapotban volt hajdanában, akkor ezen időtől fogva addig, mig megszilárdult 850 millió évnek kellett lefolynia.

Földünk átmérője 1720 mért föld. Felülete 9,820,000 □ mf, térfogata 2,688,000,000 köb mf.

Napunk bolygói.

1. A Merkur, puszta szemmel intkán látható, mert mindég közel a naphoz kell keresni, s az est és r eg szürkület, gyenge fényét elnyomja. 2-dik A márs úgy fénylik az égen mint egy kis tüzes vasgolyó. Asteroidát többet ismernek a csillogás zok ötvennél. Felfedezési idejük kővetkező, Ceres 1801, Pallos 1802, Junő 1804, Vesta 1807, Astrea 1845, Hebe, Iris, Victoria, Flóra 1847, Metis 1848. sib. sib. Legnagyobb köztük a Vesta. 3. Jupiter naprendszerünk legnagyobb bolygója, színe világos sárga, négy holdja van 4-ik Saturnus 8 holdat, 2 körgyűrűvel. 5. Uranus 8 holdat 1781-n Hei'schel fedezte fel. A végső bolygó Nep t un egy gyűrűjét és két holdját találták meg.

Déli-vonal készítése.

A stagy gönezölszekér két hátulsó kereke felett egyenes vonalban, mintegy kétannyi magotságra, mint a mennyire egymástól az említett két kerékcsillag áll, éjszakról délirányban emelkedöleg van egy ugyanazon irányvonalban álló hármas csillagzat, minek középsője az úgynevezett északi sarkcsillag (stella polaris antarctica). E csillag mindig állni látszik, és ö épp ezért, az egé^z forgó égrendszer éjszaki tengelyének képzelt étik. Este, mikor tiszta az ég, keresd fel vagy mutattasd meg magadnak ahoz értövei e csillagot; mikor is tedd ezt: Megállván egy egyenes rúddal valamely épület keleti szegleténél, a rudat felső végével emeld fel az ottani eszterhaszeglethez tisztán figqölegesen; a rúd tegyen oly hoszszu, hogy alsó végével nyakadnál jóval alább érjen, ha mindjárt földig le is. Magad pedig álj úgy, hogy északkal és épp azon északi sarkcsillaggal légy szembe; a rúd alsó vége pedig előtted, azaz, a két szemed közölt úgy álljon, hoqy azon sarkcsillagra tisztán mutasson. Ezen állást jegyezd meg jól mindenképp, még azt is, hogy talpaid és sarkaid hol voltak;— de jegyezz meg a csillagon kívül magadnak a mid előtt azon irányba eső valamely földi tárgyat, p. o. élöfát vagy egyebet, vagy pedig mig ott állsz, ültess fel mással a csillag tiszta irányában egy karót. Egy közetkezö tiszta napon délben (de nehogy délutánra késsél) állj épp oda, épp úgy, épp azon függölegességgel állítva a rudat. Ekkor a nap természetesen egyenesen hátad megett van; a rúd pedig áll szemeid között a megjegyzett tárgy, karó vagy egyéb irányában. S mikor ily állásodban a rúd árnyéka fejed árnyékának tisztán közepén áll, csalhatlanul dili 12 óra van. Húzz ekkor egy vonalt valamely épület vagy ablak tiszta függőleges szegletének árnyékához. Ez a „déli.vonalmi is télben nyárban tisztán talál. Erről napórát is készíthetni, a déli 12 órára éhez alkalmazott óra járása után.

Utalvány,

miként mutasson egy jól járó kerekes óra; ha a jól rendezett napóra délben 12-öt mutat.

12

óra

3

perc

Január

1-én.

12

—

9

—

—

15 én.

12

—

13

—

Február

1-én.

12

_

14

—

—

15-én.

12

_

12

—

M

árcius

1-én.

12

_

9

—

—

15-én

.

12

—

4

—

Április

1-én.

12

_

0

—

—

15-én.

1

1

—

57

—

Május

1-én.

11

—

16

—

—

15-én.

11

_

17

—

Ju

nius

1-én.

11

_

59

—

—

1

5-én.

12

—

3

—

Julius

3-án.

12

—

5

—

—

15-én.

12

—

6

—

Aug.

1 -én.

12

_

4

—

—

15-e

n.

12

—

0

—

Sept.

7-én.

11

—

55

—

—

15-én.

U

—

49

—

October

1 -én.

11

—

45

—

—

15-én.

11

_

43

—

N

ov.

1-én.

11

—

44

—

—

15-én.

11

—

49

—

Dec.

1-en.

11

a

55

—

=>

16-én.

C