Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - VIII. Hazai intézetek, s az örök békehona

345

EGYESÜLETEK.

346

Szeged városa miut gyógyhely

mell-betegek számára.

Szeged városa Magyarhon délkeleti részén beláthatlan rónaság közepén fekszik, az éjszaki szélesség 46° 16' 20", s a keleti hoszvonal 37° 49' 30" fokán — a Tisza jobb partján, V4 órányira a Maros folyamnak a Tiszába ömlésétöl. — Népe ösmagyar, mely izlés-telyesen öltözködik, külsőjével lelkülete is öszhangzás, ban lévén, jó lelkű, nyiltszivií, barátságos.

Ez a föld a jó izü óriás görögdinnyék hazája. E föld termi a legjobb búzát, melyhez hason jóságu kenyeret nem sütnek sehol. E föld látja el az öszves magyar világot „paprikává 1“, (itt még paprika-malmok is léteznek). E föld az, hova az utazó, midőn eljutott— onnan többé el nem kívánkozik. E föld az, hol a ,sziks0‘, szappan-gyártás nagyban foly. E föld hiis ölében nyugszik az a magyar tábornok, a ki soha se büntetett senkit, mégis félt tőle mindenki a legkissebbtöl a legnagyobbikíg stb. Ki tudná elszámlálni mindazon szépet, jót és nemest, mit e város kebelében élvezhetni. Czélom ez úttal nem is ez; hanem figyelmeztetni a „mell-betegeket“, hogy Szeged városa őszi és téli lége — leghasonlóbb Ve- lencze üde legéhez, hová az aszkórosok, bellbetegek vándorolnak — felkeresni az egésséget, mely az emberek fiait akkor kerüli leginkább, midőn élvezetét leginkább óhajtanák!

Szeged levegője üdítő hatással van a tüdöbajokban szenvedőkre,— ezt rég tapasztalták az orvosok, ez kitetszik az orvosi jelentésből is, mert ott született, ott élt emberek tüdő bajokban nem szenvednek. E körülmény még a külföld előtt se titok. Rég küldözik az orvosok mellbetegeiket Szeged vidékére... kik miután megismerkedtek azzal az angyalkedélyü jó néppel — többnyire ott is maradnak közöttük.

Nem ok nélkül énekelte a költő:

„Ki a Tisza vizót csak egyszer itta,

Vágyik annak szive oda vjssza.“

Úgy hiszem — nem kellemetlen szolgálatot teszek a mellbajokban szenvedőknek—midőn figyelmeztetem dr. Alt Städter Mór Szegedről mint gyógyhelyről szakértelemmel Írott müvecskéjére

e czím alatt:

SZEGEDIN

<ils

WINTERAUFENTHALT

für

BRUSTLEIDENDE

im vergleiche mit VENEDIG

Dargestellt fiirAerzte und gebildete Laien

von MORITZ ALT3TÄDTER Dr. der Philosophie, Medizin und Chirurgie, Magister der Geburtshilfe nnd practischer Arzt zu Szegedin, (seit fünf Jahren Beobachter der hiesigen meteorologischen Erscheinungen im Aufträge der k. k. Central-Anstalt für Meteorlogie in Wien.)

Szegedin 1859. Eigenthum des Verlegers.

Druck v. S. Burger in Szegedin.

—mm— Fürdő-intézetek.

fiÖZDE

Dr. Szombathelyi

DIANAFÜRDÖJE

vau a sétatér szegeiden Kolozsvárit csinos schweitzi Ízlésű két épület, az egyik magában foglalja a nagyszerű kávéházat, többrendbeli teke asztallal, éttermet, és lakásokat. A másik emeletes, az tulajdonképi für- dőház, melynek felső emeletében vannak a kádasfürdők, melyek a tiszta lágy természetű Szamos folyamból készítetnek az orvosi rendelvények vagy kívánság szerént tisztán vagy só, büdöskőmáj, vas, jód, szappany, szénamurva, fenyő, maláta s többeífélékből. Vidékről való betegek szállással és jutányos élelmezéssel láttatnak el az intézetben. Nem mondunk sokat csak az átalános véleményt tolmácsóljuk — midőn ezen fürdő költséges díszes kiállításáról, czélszerü elrendezésről megemlékezünk, mely mind az orvosok mind az orvoslandók minden kívánságát kielégítheti. A kádasfürdök mindenkinek a házához is szálliftithatnak.

A gőzfürdő a hires dr. Koch útmutatása szerint van elrendezve, csúzos, kösz- vényes, aranyeres, s minden oly betegségekben kitűnő jóságu, hol a külbőr műkő-