Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - V. Lovászat, vadászat, mulatságok, szorakozások

299 MIT MONDANAK AZ ANGOLOK RÓLUNK. 300 sen dicsekedtek, ha egyet elcsíphettek e ravasz állatokból.— VI. Hol annyi vad szorittatott össze egy csomóba—a vadász nem kényteleniteték várni a vadra, mert ha kilöte fegyverét, már újabban elöugrott egy még hatal­masabb , s a vadász tíz fegyvernek ké­nyelmével is elég lödözni valót talált volna. A hím-szarvas mintha nem akarná hinni a rettentő támadást, büszke fejét körülhordozza, mintha megismerkedni kí­vánna a szokatlan zajjal; de midőn mel­lette az Unöt (nőstény) is leterité a go­lyó, hatalmas czímerét hátára vetve, há­rom négy ölnyi ugrásával egy kis tábort indít meg, s merre biztosabb utat vél, rohan az üldözött társakat vezetve. Vékony lábai repülve viszik; az ug­rásoknál, midőn újra kinyúlik a test az iránynak hosszában, egy szárnyas álla­tot vélnénk, mely repül és igen gyakran akkor éri az öldöklő golyó, midőn a ha­talmas ugrás után már végképp mene­külne ; de mielőtt lábai a földet érnék— a nemes állat páratlanul száll le merész ugrásából.— A vadászat élveit a vadászok kürtje szép öszhangzata még bóditóbbá teszi a kéj szomjas vadász e pillanat izgalmat elfeledni soha sem fogja. Halmokra gyűlt össze a lelőtt szar­vas tömeg; de még róka és farkas nem mutatkozék, a ravaszabb állat még min­dég tájékozza magát, s hagyja rohanni a szarvast, de később eloldozták a ko- pokat, s alig nehány perez múlva az erős csaholás (ugatás) kétségtelenné té­vé, hogy a farkasokra és rókákra ke­rült a sor. Az ugatás nem sokára valóságos or­dítás lön, a jó köpök kizavarták a lap­pangókat, s egy erős farkas Eszterházy herczeg és Lord Palmerston irányába ro­hant. Palmerston előtt a farkas bukfen- czet vetett, a másik két vadász is talált; hanem a farkas helyett két kopót lőttek agyon. Ebből elég tréfa kerekedett falatozás közben midőn aztán a zene is megindí­totta a jó kedvet Biharinak is a lelke­sülés közben—jó aratása esett. vn. A vadászat 5 napig tartott, az ered­mény 800 szarvas, dámvad és vadsertés esett áldozatul. A hg. ezúttal egy mo­csári szarvast is lőtt, mely nyomot 593 fontot. Ennek rajza a fraknói várban ma is látható. Volt temérdek vadhús melyből a ven­dégek, tisztek, körül eső helységek s a hajtók kaptak bőven, a többit pedig a kíséretben levő mészárosok fölszelvén, Veszprém, Fejérvár, Pápa, Győr, Pest, Pécs, Sopron, Bécs és Grätzböl ide se­reglett kereskedőknek két váltó garason adtak el. Ilyen volt az 1812-ki ozorai vadászat, melyhez hasonlót Európa alig látott.— VAS GEREBEN. * * * Ezen nagyhírű vadászat óta, főbb ne­vezetes vadászatok is történtek hazánk­ban, azóta gróf Széchényi István halha­tatlan lángesze életbe léptette a lóverse­nyeket is, azóta hazánk előkelői több rendbeli érintkezésbe jöttek a külföldéi, azóta nemzetünket a művelt külföld be­csülni tanulta.— Azóta ha külföldi lapot a kezünkbe veszünk, dagadó kebellel olvashatjuk.— Mit mondanak az angolok rólunk ? A „Sporting Rewiew“ a legjobb angol sport folyóiratok egyike az 1859- ki első füzetében „Vadászat Magyarhon- ban“ czím alatt egy hosszabb közlemény foglaltatik, melyben az iró bennünket a nagy angol nemzethez hasonlít, köztünk s az angolok között szembeötlő hasonla­tosságai találl. A nemes vérü, nemes gon­dolkozása magyar az ausztriai korona legdrágább köve. Loyalitásának csak ke­vés biztatásra van szüksége, hogy lelke­sedésbe törjön ki. Ö vitéz, ábrándozó, lovagias, derék katona és most végre mosolygó éghajlata alatt s termékeny foldj én mint gazda is kitűnő emberré lett. Tekintsünk Európa földabroszára, s látni fogunk egy országot a kárpátok és duna között, terjedése Frankhon teije-

Next

/
Thumbnails
Contents