Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - V. Lovászat, vadászat, mulatságok, szorakozások
271 LOVÁSZAT, VADÁSZAT ÉS SZÓRAKOZÁSOK. 272 S a lovat... melytől majdnem hasonló engedelmességet várunk — négy éves koráig—az istenre bízzuk; azután rá ültettluk a hátára sokszor egy csut- kót,— mely csak anyiban különbözik a lótól, hogy a füle nem szőrös __s egy pá r hét múlva azt követeljük a lótól,— hogy bennünket megértsen, — akaratunkat telyesitse anélkül hogy azt felfogásához képest véle megtértettük volna!— Tanulni kell mindent! különben mindég azoknak fogunk adózó szolgái lenni kik nálunknál ügyesebbek. Mi szeretjük hogy lovunk legyen 1. Nagy. 2. Gyors és erős. 3. Jól idomított. Vegyük rendre a dolgot s lássuk 1-ör. a nagyságot. Nézzük rendre mint fejtjük ki mi e tulajdonokat? — Szeretjük a nagy állatot; erre nézve tudni kell hogy melyik azon pont—midőn ezen czél előmozdítására a tudományt is igénybe vehetjük.— E tanról még fogalmuk sincs gazdatiszteinknek, kiknek nagy fáju kövér kanczája, akkora csikót ellik, mint egy macska, ügy azon tenyésztőnek sincs fogalma— kinek mértékes sovány kanczája nagy csikót hozván ugyan a világra... s az kifejlett korában a 15 markot jóval tulnemhaladja.— A növés ideje az élet különböző szakaiban Ammon szerént a következő: Születése után 4-sö évben nő a csikó 15 hüvelyket 2- ik „ „ ,, 5 „ 3- ik „ „ „ 3 „ 4- ik „ „ ,, 1 Va » 5- ik ,) }) j) 3 A }> Mily könnyű ezt tudva — fokozni a növés factorát akkor—midőn t. i. az állat legfogékonyabb a növési fokozás felvételére .... E s ehez hasonló tárgyat kimeritni egy Naptár hasábjain nem lehet, az ily tárgyak fejtegetése a gazdasági egylet állattenyésztési gyűléseire valók, hol egy szakképzett (?) titkár előadásokat tarthatna az állat tenyésztés magosabb elemeiből. 2-or. A gyorsaság és erő. E két tulajdont az angol lóban remekül látjuk egyesítve. A gyorsaságot—az ahoz idomított alkat,—az erőt pedig - az intensiv tápszerek fokozzák, mely erő s kitartóság — mentői több generatiókon vitetett keresztül tudomány által], s ezáltal állandósita- tott, az az vérré változott, annál inkább megy át a vérben a fajra; ezen nemes tűz, s lankadhatlan gyorsaságot, mely a keleti arabs lovat, s az Angliában teremtett angol lovat jellemzi—nevezzük vérnek.— Ezen tulajdonokat valamint a tudományos angol tenyésztő láng esze a hihetetlenségig fokozta, fokozza, s fokozhatja; úgy a tenyésztői értetlenség azt a 3-ik generálóban anyira devalválhatja, hogy vér frissítésre van szükség,—mely előttem nem dicsösség! 3. Az idomitás. Ezúttal nevelést és tanítást—egyszerre adom elő rövid vonalokban.— Európa legelső állat szeliditöje azt mondja hogy— azoknak, kik a tóval nyers erővel akarnak bánni, fogalmuk sincs azon szépség és gyönyörről, mely a ló finomabb természetének kifejtéséből ered; a durva bánásmód mellett akaratos és gyakran veszélyes szolgává válik, mig az arabnál—kinek gyermekei mellett büszkesége a ló s azt szelíd szeretettel kormányozván, egészen szellemibb lény válik abból, s benne gazdája erányában szeretetteljes ragaszkodás fejlik ki.... mely barátjává s társává avatja ötét!.... E hajlam s ragaszkodás teszi azon meglepő jelenetet — hogy az ily nemes állat alatt a gyermekek pajzánkodhatnak s ö szeretettel nézi őket—midőn nedig nyugodni feküdt, a nyaka párnául szolgál kis barátjainak... sőt mintegy gondos anya ügy őrzi ez gazdabarátját, s gyermekeit.— Legnagyobb élveim egyike — midőn azon árkádiai időkre gondolok, midőn G. S. M. magyarhoni jószágain, az angol ló fajnál, Erdélyben pedig a nagy lótenyésztő s orvos gr. Teleki Ferencz ö nsga, jeles arabs ménesénél (a szíves leereszkedő gróf kegyéből) sokszor napokat tölték.— Ez utóbbi lótenyésztésnél a szelidi- tést—hihetetlen fokra kifejtve gyönyörrel szemléltem. Miután elismert idomári elv az: ,hogy
