Budapesti utasító 1848 (Budapest, 1848)
Budapesti utasitó 1848. - Előszó
IV vezm. — Maga azon szó: csillagtan, csillag ászai, nem fejezi ki az astronomia szónak tökéletes értelmét, mi azért van, mert a’ magyarnak azon szóra, untra, szava nincs; a’ Stella, „csiliig,“ pedig csekély részit teszi az astráknak. Azonban, hogy bebizonyítsak, hogy akadozók nem vagyunk, elfogadjuk •&' csillagászatot, — astronomia, helyett, — tehát partem, pro toto, mint p. o. mondják, hogy némely megyében is egy táblabiró annyit tesz, mint — egész megye. — Azonban a’ jelen értekezés nem arra szolgál, hogy itt az astronomiának minden tanait vi’sgálgas- suk és fordítgassuk. Szorítkoztunk tehát egyedül azon szavakra, eszmékre, és fogalmakra mellyeket a’ jelen munkában használtunk, és jövendőben használni akarunk. Vágynak még olly szavak, mellyek hallatára a’magyar író majd olly nagyon meg borzad, mint némely urak az orosz propaganda hallatára megborzadni szoktak; illyenek p. o. a’ monopólium, territórium, calendárium; természetesen tehát az illy szavakat minden áron magyarra kell fordítani. A Ca- lenlarium szónak forditgatásában, sok bölcseink már evek óta törik és törték fejeiket, ’s mai napig sem tudtak a’ „naptárnál“ jobbat kihozni. Mi azonban ezen szót „naptár“ illeti, első felfogással látjuk, hogy ezen szó is ollyan, mint a’ mostani politikusok, — kik mindig sokat akarnak mondani, de semmit sem mondanak. Mert, ha ezen szónak „naptár“ an nyit kell tenni mint, Calendárium, — úgy azon fo. galmat kellene általa kifejezni, hogy ott az évnek külömbféle szakai, hóldárjai, idő folyama, nevek és egitünemények ben foglaltatnak. Azonban kereken tagadjuk, hogy ezen eszmékből a’ „naptár* szóban csak egy miknyi is volna. Naptár össze tett szó, a’ napból, és tárból, tehát egyedül annyit jelent, mennyit jelenthet azon fogalom: nap és tár. Már fellyebb megmutattuk: hogy az elvont eszmékhez, miilyen a’ „dies is,c< a’ tár szót helyesen ragasztani nem lehet, miután azt helyesen csak anyagi dolgokhoz lehet alkalmazni, p. o. gyapjú tár, mütár, szertár, terménytár ’s a’ t. A’ túr szó magában annyit (esz, mint nyílt, offen, tárni, -tárogatni, annyit jelent, mint nagyon felnyitni, felnyitogatni; tehát naptár, vagy nap- nyiláS' olly fogalom, mely képzelhetetlen és lehetetlen. És mellyik napot tárogatja hát a’ naptár? Azt é, raelly felettünk a1 jókra és roszakra egyenlőn süt? vagy azokat-é, inellyekből egy évben van ? Már hogy a’ nap, és napok, hogy nyittatnak ki nagyon — ezen operátiót szeretnénk a’ naptár szó teremtőjétől, vagy pártolóitól, látni. — Bizon nagy lajtorjájuknak kell lennie, mellyen csak a’ felettünk lévő napót is kitárják. Miután pedig azon szó, %,Calendárium,‘‘ egyike azoknak, mellyett körülírva sem lehet röviden kimoh dani, és ha már ezen szónak csak ugyan új magyar szóval kell kipótoltatni, úgy szükséges, hogy az új szót mennyire lehet, mindig olly gyökökből származtassuk, mellyek a’ dolog és tárgy’ természetét, és tulajdonit legközelebbről fejezik ki. E szerint a’ Ca- lendarinm, kétség kívül azon könyv, mellyben a’ szólány, a’ hóid, a’ forgányok járásai, fogyatkozásai, változásai, évekre, napokra, órákra, perczekre kiszámítva vannak. Ezek szerint tehát legtermésze- tesebbaz, ha az időt fogjuk gyökül venni, ’s ha ehez csak egy m betűt ragasztunk, lesz belőle: Időm — mely szó a’ Calendárium szót igen értelmesen kifejezi, mert ennek fogalma kiterjed legtöbbnyire azon fő dolgokra, mellyeket a’ Calendárium könyv foglal magába, és magyar kiejtésű, mint p. o.öröm, üröm, köröm. Vannak már eddig is, több ekkép alkotott új szavaink, p o. jó, jog; any, anyag; fő, főnök; gőz, gőzös ’s a’ t. Mindezen ’s illy szavak igen jók; magyar gyökökből származtattak, és határozott értelműek. Minél fogva tehát a’ Calendárium magyarul „Idom“ — ’s a’ naptárszót ezennel Buda-Pesti utasítónkból egészen kiutasítjuk. Tessék azt azoknak használni, kik a’ nap, vagy napok tárogatásaihoz értenek; mink ehhez telyességgel nem értünk és ezen dicső „naptár“ szót tőlük soha irigyelni néni fogjuk. Pesten, October holdár 15-kén, 1847. JBlasleovits Sándor, kiadó, lakik magyar ucába, 522. sz. a.
